Praagh, Peggy van - Brinson, Peter: A koreográfia művészete - Korszerű színház 92. (Budapest, 1967)

II. rész: A koreográfus témái

Sok szövegíró úgy oldja meg ezt a problémát, hogy témáját a képzelet vagy a szimbólumok fátylába burkolja és balettjeit valami senki földjére helyezi, időtlen időbe. így például Coralli Glselle-.1e. Perrot La Esmeraldá.ia, valamint Petipa és Ivanov A hattyúk tava cimü balettje a maga módján mind a jó és a rossz harcát mutatja be, de csak a La Esmeralda helyezkedik el pontosan egy meghatározott történelmi korszakban.-^0, "Tökéletes példája a helyes balettszerkesztésnek" - irta róla 1844-ben a The Times, a londoni Kér Majesty’s Theatre-ben lezajlott bemutató után, amelyen a címszerepet Cariotta Grisi^ ' táncolta. - "Még soha nem láttuk, hogy egy drámai színpadra is beillő hosszú történet részeit ilyen ügyesen válogatták volna ki s rendezték volna el, mint ebben a balettben. A regény tragikus csúcspontját megváltoztatták és nagy mértékben módosították a kiválasztott epizódokat is; ám a tapintat, amellyel a regényből öt képet kiemeltek és összefüggő cselekményii pantomimmé fűztek, osztatlan dicséretet érdemel."

A La Esmeralda - akárcsak a Helpmann-féle Hamlet - sikerének titka a szcenárium egyszerűségében rejlett, amely a balettmüvészet korlátáinak tökéletes megértésén alapult. "A szituációk - mondotta Frederick Ashton - legyenek közvetlenek, alapvetőek,és fejeződjenek ki plasztikus módon; a plasztikus kifejezés pedig legyen világos és jelenítse meg a szituációkat tisztán, igazul és

drámaian."

\

b/ A téma felépítése

Annak, hogy valamely témát a koreográfia nyelvére fordítsunk,több módja lehet. A legjobb mód mindig az, amely az adott feltételek között a legjobb eredményt hozza. A most következő vázlat tehát csak általános vezérfonalat nyújt a kezdő balettszefző számára.

A szcenáriumnak jeleznie kell, hogyan lehet majd a balettet koreográfiái, zenei és vizuális eszközökkel^kifejezni. Jeleznie kell, hogy a koreográfia három.ma ismert formája közül melyik fejezi majd ki legjobban a témát, továbbá, hogy szükséges-e a té/%/ Sir Frederick Ashton i.m. 38. o.

30