Praagh, Peggy van - Brinson, Peter: A koreográfia művészete - Korszerű színház 92. (Budapest, 1967)
II. rész: A koreográfus témái
valamilyen fontos cselekménymozzanatot egy szemrebbenésre, vagy egy ujjmozdulatra bizzunk. Ezt a film- vagy televiziős balettek megtehetik, mert a kamera ki tudja ragadni a részleteket; de a színpadi balett soha. A szerzőnek nem szabad elfelejtenie, hogy a legkisebb jellemvonást is gesztusban vagy mozgásban kell ábrázolni. így, mivel a közönség csak a mozdulatokból és gesztusokból tudhatja meg, kivel áll szemben, az alak nem lehet túlságosan összetett, és vizuális jellemzése sem lehet túlságosan nehéz feladat.Továbbá jellemét a belépését követő néhány perc alatt nyilvánvalóvá kell tenni. Ezért a szerzőknek merészen kell megrajzolniok alakjaikat. Gyakran népi típusokat kell ábrázolniok. Colas a la Pille Mal Gardée-27 ————————— ban /A rosszul őrzött lány/ ' tipikus baletthőse a korai XIX. századnak: extrovertált, fiatal és jóképű. E századbeli leszár-28 mazottai a Fancy Free /Fantázia/ * tengerészei. Hagar, Antony 29 Tudor Pillar of Fire-jének /Tiizoszlop/ "^"neurotikus nőalak ja,megint csak XS. századi tipus. Tudor megmutatja, hogy féltékeny sikeres húgára és megveti vénlány nővéreinek életmódját; ezáltal megjelöli a közönség számára neurózisának okát. De Tudor nem tudta volna közölni a nézőkkel - még ha ez igaz és a cselekmény szempontjából szükséges lett volna is -, hogy Hagar azért neurotikus, mert három esztendős korában tanúja volt, amint apja megütötte anyját. Ezzel már ott is vagyunk az idő problémájánál, amelyen ainyi fficenáriumiró és koreográfus fut zátonyra. A jelmez és díszlet gyakran képszerűen lerögzítheti az időt, a kort és a helyszint, ám nem lehetséges egy balettben sok év — vagy akár napok — múlását vagy visszapergését megmutatni, legfeljebb különleges leleményesség vagy valamilyen sokat mondó diszletváltozás révén; az u— tóbbira jó példa a Csipkerózsika. A balettnek általában meghatározott időpontnál kell elindulnia és egyenes vonalban haladnia előre. 29
