Praagh, Peggy van - Brinson, Peter: A koreográfia művészete - Korszerű színház 92. (Budapest, 1967)

II. rész: A koreográfus témái

Ám az Írókból és költőkből, ha a balett világa nem buzdítja és irányítja őket, nem lesznek szövegírók, ügy kell kiképezni őket a balett céljaira, akár a zeneszerzőket, tervezőket és koreog­ráfusokat. Érzékük kell, hogy legyen a munkához; technikájuk, amely nem irodalmi magyarázatokon, hanem vizuális képeken ala­pul; és behatóan kell ismerniök a következő fejezetben vázolan­dó koreográfiái problémákat. A koreográfusoknak, zeneszerzőknek és tervezőknek természetesen lehet épp annyi vagy még több ér­zékük a témaválasztáshoz; koreográfiái ismereteik részleteseb­bek lehetnek. De az Írók, ha egyszer a munka technikáját elsa­játították, e tulajdonságokhoz még valamit tudnak hozzá adni: különleges képességüket a témák feldolgozására és jól szerkesz­tett szcenáriumokká való formálására. "Mégis az a nézetem-mon­dotta kora Íróival kapcsolatban Weaver -, hogy helyes megbe­szélni a dolgot a drámaíróval;nagyezerü ötletekét kaphatunk tő­le, amelyek különös szolgálatunkra lehetnek. Akárki legyen is: a jó balettszerző olyan ritka, munkája olyan kifinomult tehetséget igényel, hogy állhatatosan kell keresni, és ha megtaláltuk, gondosan kell képezni. Sőt, mi több:illő he­lyet érdemel a balett világában; a valóságban és a műsorfüzet­ben a többi résztvevő művésszel egyenlő rangot kell kapnia.S ha megtaláltuk, őrködni kell rajta, hogy munkáját mindenkor Bje­­linszkij nagyszerű alapelvének szellemében végezze: a művészet­ben "szép tartalom nélkül nincs szép forma". /x/ Weaver i:m. 166. o. /xx/ V.G. Belinsky: Selected Philosophical Works /Válogatott fi­­lozófiai müvek/, Foreign languages Publishing House»Moscow TSW.----------------24

Next

/
Thumbnails
Contents