Praagh, Peggy van - Brinson, Peter: A koreográfia művészete - Korszerű színház 92. (Budapest, 1967)

I.rész: A koreográfus

2. fejezet

a koheogrAfus

"Látják - mondotta Gyagilev^* 1915-ben-,ha a tehetség megvan,pillanatok alatt lehet koreográfust nevelni.Mjaszinról'’beszélt. A tehetség megvolt és Gyagilev nagyszerű mester volt. De ha tehetség nincs, senki nem tud művészt teremteni. Ebben az értelemben a koreográfus nem lesz, hanem születik.

A koreográfus olyan táncos, akit érzelmei, értelme és fizikuma képessé tesznek rá, hogy az életet táncképekben fejezze ki. "Az értelemben megfoganó dolgokat a test gesztusaival és mozdulataival magyarázza meg."/"0^

Az ilyen ember természettől fogva érzékeny a vizuális benyomásokra. Figyeli és pontosan érzékeli a körülötte lévő világot és a látottak képe megmarad benne. Az érzékeny szemhez érzékeny fül és kivételes zenei érzék társul.

Nem fontos, hogy a szó akadémikus értelmében, "nagy koponya" legyen, de szelleme élénk és rendkívül fogékony. Nemcsak vizuálisan érez, de vizuálisan gondolkodik is. Megvan benne a vezetés adománya; képes rá, hogy más táncosokba ihletet öntBön. Mint a hadseregben a jő tiszt: ért az emberek irányitásához. "Tudniakell, mire képes egy táncos, mi a könnyű, mi a nehéz és mi a lehetetlen; csak igy csiholhatja ki táncosaiból a lehető legtöbbet, anélkül, hogy a lehetetlent követelné tőlük."/333/

/x/ S. L. Grigoriev: The Diaghilev Ballet 1909-1929 /A Gyagilevféle Balett 1909-1929/, 108.o. Constable, London 1953* /xx/John Weaver: Essay towards an History of Dancing /Esszé a tánc történetéről/, London 1712. 6

/xxx/Kiels Björn Larsen: A Ballet is Created /Balett születik/, a Royal Danish Theatre műsorfüzete, I960, május.

e