Mejerhold: Színházi forradalom - Korszerű színház 91. (Budapest, 1967)
1922 - 1924
ka jeleznék a nézőknek, hogy a cselekmény uj szakaszba lép. Mejerhold ily módon emelte ki a dráma fontos szakaszait. A japán színházban erre a célra kereplőt használnak. Mejerhold száműzi a festett díszleteket, ugyanakkor a hamis színházi kellékeket is tárgyakkal helyettesíti! A Tare Ik in halálában szereplő kellékek még stilizáltak ; voltak és túlzottan színházi jellegűek. Például a koporsót néhány léc jelezte; néha - hagyományos szinházi módszer szerint - a tárgyat feliratos táblával helyettesitették. Például a mészárszék pultjára helyezett kartonlapra különböző rothadt halak nevét Írták fel. Az ágaskodó földben már valóságos motorbiciklik jelennek meg a szinen. Az Erdőben a szinész igazi óriásléptekkel jár, valódi hordó, valódi galambdúc, valódi háztartási eszközök, edények, takarók stb. szerepelnek a színpadon. Mindezek az eszközök fontos funkciót töltenek be, mert szorosan kapcsolódnak a cselekményhez és a dialógushoz. Egyesek úgy vélték, hogy ez a naturalizmus újjáéledése. Szó sincs róla! A naturalizmus azért utánozza az életet, hogy bizonyos miliőt teremtsen - itt viszont tisztán szinpadi módszerekről van szó. Ezek a tárgyak csak kényelmes fogódzók, amelyeket a szinész azért használ, hogy játsszék velük. Mejerhold ragaszkodik a teljességgel nélkülözhetetlen tárgyakhoz - mégis előfordul, hogy nem törődik velük. Például a Fel Európára! c. színdarab Lordok ebédje epizódjában nincsen lépcső. A lépcsőfokokat a szinészi virtuozitás idézi fel: mozdulataik kellőképpen érzékeltetik a lépcsőn történő felme— netelt vagy lejövetelt. Ebben különbözik a naturalista színháztól, amely elárasztja a színpadot a cselekményhez egyáltalán nem tartozó felesleges tárgyakkal. /Lásd a Moszkvai Művész Szinház Csehovelőadásainak rendezésében a tengernyi kelléket./ Hasonló sorsra jutottak a jelmezek is. A csodaszarvasból száműzték és uniformizált munkaruhával /prozogyezsda/ helyettesítették őket, nyomokban még a Tarelkin halálában is találkozhatunk velük, amikor ahhoz a "szinészi egyenruhához" hasonlítottak, amelyet Mejerhold egy időben a Műhelyben alakított ki. A jelmez elhagyása azonban csak időleges volt. A polgári szinház alapjai ellen folytatott általános harcnak egy vitaszakaszát jelezte. Meg akarta mutatni, hogy a tiszta teátrálinásnak nincs szüksége a képzőművészetek segítségére és hogy az igazi szinész pusztán művészetének erejével is hatni tud 86
