Mejerhold: Színházi forradalom - Korszerű színház 91. (Budapest, 1967)

1905 - 1917

A GROTESZK A SZÍNHÁZBAN

/1912/

A vásári színház napjaink: színpadairól száműzött alapelemei a francia kabaréban, a német Überbrettlikben. az angol muslc-hallok— ban vagy a világszerte elterjedt varietékben találtak menedéket.

Helytelen lenne, mondja Ernst von Wolzogen1, kiáltványa, ha ezt a művészetet "átmeneti izléstorzulásnak" tekintenők. Életünk állandóan növekvő ritmusa rövidséget, pontosságot és gyorsaságot követel. Nem igaz, hogy már nem tudunk nevetni. De rövid és jól összehangolt nevetésünk annak a müveit embernek a nevetése, aki megtanulta, hogy a dolgokat felülről szemlélve azok mélyére lásson.

Mélység és kvintesszencia, tömörség és kontrasztok! A hosszú lábú sápadt Pierrot átsuhan a színpadon és gesztusai az emberiség örök tragédiáját sugalmazzák, majd tüstént, ördögi ritmusban, a harlekini riadó követi őt. A tragikum nyomába a komikum lép, a szentimentális sanzon átadja helyét a kíméletlen szatírának.

Wolzogen kiáltványa a groteszknek, a vásári szinjáték kedvenc eljárásának apológiája.

"A groteszk /1. grottescó/ szó a zenében, az irodalomban és a képzőművészetben a durva komikumot jelzi. Azt a hajmeresztőén bizarr humorterméket jelenti, amely minden látható ok nélkül társítja az egymástól távoleső fogalmakat, mert mellőzvén a részleteket. csak az eredetiséghez ragaszkodik, kizárólag azt veszi figyelem-Ernst von Wolzogen 1894—tői Münchenben egy antirealista műsort,

játszó drámai és irodalmi diákszövetséget vezetett. Néhány évvel később, a montmartre-i sanzonierek mintájára "kabaré-varietét" alapított, amely az Überbrettl nevet vette fel és ahol ő maga vállalta a "konferanszié'1 szerepét. Ennek az uj színháznak a védelmében szerkesztétte kiáltványát, amelyet Mejerhold idéz.

54