Mejerhold: Színházi forradalom - Korszerű színház 91. (Budapest, 1967)
1895 - 1905
vonulhat a kulisszák mögé, készen arra, hogy visszatérjen, mihelyt szükség van rá."*"' Hatoljunk he Maeterlinck müvei összességének koloritjáha, ismerkedjünk meg költeményeivel, drámáival, Írásai legújabb kiadásának előszavával és az Alázatosak kincse cimü könyvével, ahol a mozdulatlan színházról beszél. Látni fogjuk, hogy nem ért egyet a színpadi borzalmak alkalmazásával, a néző hisztériába hajszolásával, azzal, hogy a közönség elszörnyedve meneküljön. Ellenkezőleg, arra akarja késztetni a nézőt, hogy borzongva, de bölcsen szemlélje az elkerülhetetlent; sirjon és szenvedjen, de meg is hatódjon, hogy eljusson a derűs megnyugvás és a kegyelem állapotába. Legfőbb célja, hogy lecsillapítsa fájdalmainkat és kicsiráztassa lelkunk-2 ben a reményt, amely hol kialszik, hol ismét feléled. Az ember, ha kiteszi a lábát a színházból, éli tovább a maga életét, a maga A ’háromszög-színháznak" személytelenné vált színészekre, de elsőrangú virtuózokra van szüksége, bármilyen iskolából kerüljenek, is ki. "Az egyenesvonal színházában" a színész egyéni művészete a döntő, nélküle elképzelhetetlen az alkotás szabadsága. Ennek a színháznak az uj iskola színészeire van szüksége /ez nem tévesztendő össze olyan iskolákkal, ahol uj módszereket tanítanak/, az uj iskoláéra, amely csak egyetlen egyszer nyilvánul meg, abban, hogy létrehozza az uj szabad színházat, majd eltűnik. "Az egyenes vonal szinháza" ebből az uj iskolából nő majd ki, ahogyan egyetlen magból fejlődik ki a növény. Minden további növényhez uj magot kell elvetni; igy a szabad szinház is minden alkalommal egy-egy uj iskolából jön majd létre. A "háromszög-színház" is megtűr iskolákat maga körül vagy maga mellett; ezek célja, hogy utódokat képezzenek a megürült helyekre, azaz a jelenlegi szinház nagy színészeinek utánzóit, bizonyos vagyok benne,hogy a friss, igazi tehetségek hiánya színházainkban ezeknek az iskoláknak a bűne. Ezzel szemben a színházon kivüli iskola olyan színészeket képez, akik semmiféle más színpadon nem felelnek meg, csak azon, amelyet, ők maguk hoznak létre. Az uj szinház megteremtésekor az uj iskola abban fejeződik ki, ami újat a színdarabhoz ad /természetesen a szöveget nem változtatja meg/; továbbfejleszti az utalásokat, és kényszeríti a nézőt a rendező és a szerző elfogadására, a színészen keresztül. Mert a szinház mindenekelőtt a színész művészete . Y. Mejerhold. Mejerhold itt Annibale Pastore orosz nyelven 1903—ban megjelent Maeterlinckről szóló könyvére utal. 34
