Mejerhold: Színházi forradalom - Korszerű színház 91. (Budapest, 1967)
1936
I Mindenki ismeri Csehov hires mondását: Ha az első felvonásban puska függ a falon, annak a darab végéig el is kell sülnie. Erre a mondatra a következő parafrázist szőhetném: Ha az első felvonásban puska függ a falon, az utolsóban gépfegyvernek kell szerepelnie. .. A szinház egyik meglepő sajátossága: a tehetséges művész mindenkor rátalál az értelmes nézőre. Ne dolgozzák agyon magukat! Bízzanak a nézőben! Gyakran sokkal okosabb, mint amilyennek képzeljük. Hogy valódi könnyeket ejthessünk a színpadon, ahhoz belső ujjongást és az alkotás izgalmát kell éreznünk - vagyis ugyanazt, mint akkor, amikor őszintén elnevetjük magunkat. A színpadi könny és nevetés pszichofizikai természete azonos. Mindkettő a művész öröméből és lelkesedéséből fakad. Minden más eszköz, amellyel könynyeket csikarunk ki magunkból, a neuraszténia és patológia körébe tartozik. Ez a művészetben nem javallott. Törekedjék arra, hogy örömét lelje szinpadi feladatának elvégzésében. Ez az egyes számú axióma. Ne olyan hangosan! Mindezt sokkal csendesebben is el lehet mondani! A kiabáló szinész képtelen nüanszirozni. Ifjúkoromban Sztanyiszlavszkijjal dolgoztam: az volt a véleménye rólam, hogy szörnyűségesen ordítozom. Arra ösztönzött, hogy beszéljek halkabban. Nem értettem meg és ezzel magamnak okoztam kárt... Ugyanazt a részletet minden előadásom másként kell játszani! Korunk színházának alapvető problémája, hogy megvédje a szinész rögtönző tehetségét anélkül, hogy áthágná azt a pontos és bonyo-165 I
