Tovsztonogov: A rendező hivatása - Korszerű színház 88-89. (Budapest, 1966)

A műfaj

Minden műalkotás egy bizonyos módon fejezi ki az életet. E kifejezési mód, a szerzőnek a valósággal szemben elfoglalt,művészi képmásban tükrözött szemszöge a műfaj. És a mi feladatunk abban rejlik, hogy behatoljunk a szerzői elgondolás lényegébe, meghatározzuk a szerző által alkalmazott egyezményes jelek fokát és jellegét.

És minél mélyrehatóbban tanulmányozzuk e módszert, annál jobban megközelitjük a szerző egyéni modorát és stílusát, az adott, konkrét alkotás megismételhetetlen sajátosságait.

Mi különbözteti meg egyik darabot a másiktól, egyik műfajt a másiktól? Elsősorban is az Író által megadott körülmények, amelyek különbözőek Gorkijnál és Csehovnál, Osztrovszkijnál és Puskinnál, Shakespeare-nél és Moliérenél, Pagogyinnál és Arbuzovnál.

Az élet kifejezésének módszere a művész szeme, habár a kifejezés szemszöge nem csupán attól függ,hogyan látja meg az életet az iró egyes műveiben, hanem attól is, hogy miért választja ki az életnek épp ezt a szeletét. Ha ezt megértjük, felismerjük, hogy miért látja Szaltikov Scsedrln az embert egyik vetületében, Csehov pedig más sikban. Előfordulhat, hogy különböző irodalmi művek hasonló tényekre épülnek. Különböző Írók müveiben néha azonos történelmi korral, környezettel, adott feltételekkel találkozunk, de ennek ellenére teljesen különböző müvekkel állunk szemben, miután a művész teljesen más módon világítja meg e körülményeket.

Sztanyiszlavszkij tanításainak felületes ismerete bizonyos zavart okozott egyes rendezőknél. Az "életigazság" fogalmát összekeverik "a szinházi igazság" fogalmával. Az élet és a művészet igazsága nem azonos dolog. Különböző művészek az életnek egyazon tényét másképpen beszélik el. Az életigazság, amelyből merítenek, közös, de a művészi igazság különböző.- 85 -I