Wekwerth, Manfred: Változó színház - Korszerű színház 86. (Budapest, 1966)

Dialektika a rendezői munkában

A fuldokló még rabszolgáját hívta.

Az ifjú Sándor elfoglalta Indiát.

0 egymaga?

Caesar legyőzte a gallokat.

Nem volt-e vele szakács legalább?

Spanyol FUlöp sírva fakadt, mikor flottája elmerült. S más senki sem sírt?

A hétéves háború győztese Második Frigyes volt. Ki Győzött kívüle?

Minden oldalon győzelem.

Ki készítette a győzelmi lakomát?

Egy-egy nagy ember jut egy évtizedre.

A költségeket vajon ki viselte?

Ahány történet Annyi kérdés.

(Főrtagy Iván fordítása)

A. : Történelemről akarunk beszélni, vagy líráról?

B. : Először is magatartásokról. Az a munkásolvasó bizonyos magatartást tanúsít az olvasottakkal szemben: csodálkozik valamin, ami tulajdonképpen "magától értetődő". Kérdésesnek találja: kérdésre érdemesnek. Az a termékeny magatartás ez, amellyel Newton nézte az alma földreesését: csodálkozott, hogy az alma nem felfelé esik. Felfedezte a tömegvonzást. Az a magatartás ez, amellyel az emberek elcsodálkoztak azon,hogy a folyók nem hegynek fel folynak. Zsilipeket épitettek. Ugyanaz a magatartás ez, amellyel a forradalmárok elcsodálkoznak azon, hogy kétféle ember létezik: forradalmat csinálnak. Az a magatartás ez, amely semmit sem tart megváltoztathatatlannak. Az a magatartás ez, amelynek kérdései a lerögzítettet mozgásba hozzák, a megmagyarázhatatlanhoz okokat követelnek, az örökkévalót mulékonnyá vál - toztatják.

A. : Konkrétan.

B. : A legnagyobb hiba, amelyet valamely színpadra állitás előmunkálataiban elkövethetünk; ha lerövidítjük a kerülőutakat, ha valamely dráma anyagának sokrétűségét egyetlen gondolat egyformaságába kényszerítjük, ha az egymással ellentmondó jelenségeket egy kalap alá vonjuk. Konkrétan: a drámával történő első találkozást a legtöbb drámai kör arra használja föl, hogy a színdarabot a lehető legkényelmesebben és leggyorsabban ragadja meg. Arra törekszenek, hogy a történelmi hátteret, mint valami színpadi diszletet legöngyölitsék, hogy a különféle színpadi alakok magatartásmódját "önmagukból kiindulva" magyarázzák és a különösségeket és ellentmondásokat egyszer és mindenkorra valamely alapgondolatnak rendeljék alá. Ráadásul, a legtöbbször a kör vezetője vállalja magára ezeknek a kiagyalását és mint valami vacsorát tálalja föl őket a többieknek.rájuk már csak a kényelmes emésztés vár.- 69 -