Felsenstein, Walter: Az új zenés színjáték - Korszerű színház 85. (Budapest, 1966)

II. Brecht és a zene

ide. "Boldog,ki ettől távol áll!" A néző vagy olvasó azonban rögtön kiegészíti: nincs rá adat, hogy Brecht "kíváncsiságát" a kényszerű emigráció befolyásolta volna! Ha maga a költő,, saját sorsára utalva, állítólag óvni akar a kíváncsiságtól, akkor ez az intés saját esetében vajmi keveset használt.

A néző ismét dialektikus gondolkodási munkára kényszerül. Óva intik tőle, hogy készpénznek vegye a songok tanitásait. Kérdezze csak meg önmagától, mi volt valójában az ok, amiért a bölcsesség, a hősiesség és a kíváncsiság rosszul ütött ki. A szakácsban nem bizhat a néző; Ő önmagának legjobb cáfolata. A költőben sem bizhat fenntartás nélkül; hiszen az nyilvánvalóan ugyanolyan kevéssé igazodott a tanulsághoz: boldog, ki ettől távol áll. És Kurázsi mama? Az igaz, hogy gyermekei, akik a darab cimében kifejezetten együtt szerepelnek anyjukkal, valamennyien legjobb tulajdonságaik miatt pusztulnak el: Eilif hősiessége, Stüsszi becsületessége, a néma lány pedig anyai érzései miatt. A Kurázsi mama tehát az erkölcsös és nemes elhatározásoktól óv? Semmi esetre sem, mert abban a képben, amellyel e Dal a nagy szellemek megkísértésérői ellenpontosan összefügg, Anna Fierling markotányosnő nagy és nemes cselekedetet visz véghez. Lemond a gondtalan életről ütrechtben, a szakács oldalán, ha ezért lányát cserben kell hagynia. Az anyai szeretet a legmagasabb fokú emberi tapintatot sugalmazza neki, hogy lánya lehetőleg ne vegye észre, milyen nagy áldozat volt ez.

Pontosabb megfontolásnál szükségképpen a képnek ilyen értelmezése tárul a néző elé. A song abban a pillanatban hirdeti, hogy minden nemes felbuzdulás értéktelen, amikor egy valóban nemes cselekedet megy végbe. Tehát nyilvánvalóan nem az erények hibája, ha az emberek nem húznak belőlük hasznot. Tehát szükségképpen a sajátos társadalmi viszonyok okozzák a bajt a nagyoknál, és különösképpen a kisembereknél. Nincsenek "önmagukban véve" ártalmas eré-93 -