Felsenstein, Walter: Az új zenés színjáték - Korszerű színház 85. (Budapest, 1966)

II. Brecht és a zene

Kíséreljük hát meg, hogy a Kurázsi mama egyik jelenetében kimutassuk a kapcsolatot a versben megfogalmazott mondanivaló és a drámai cselekmény között. Akkor majd kiderül, hogy ennek a dramaturgiának különleges feladata itt is a néző tudatának fejlesztésében, alapos elgondolkodásra való felszólításában áll. Itt is az a cél, hogy a néző - csakúgy,mint az ulmi szabóról szóló költeménynél - mintegy önállóan Írja meg a "harmadik versszakot".

A Kurázsi mama kilencedik képéről van szó. Anna Fierling markotányosnő 1634-ben a szakáccsal és a néma Kattrinnal a Fichtel-hegységbe érkezik. Koldulniok kell, hogy egy félig leomlott lelkészház előtt esetleg meleg leveshez jussanak. A szakács hirt kap Utrechtből, hogy átveheti öröklött kis vendéglőjét. Azt akarja, hogy Kurázsi asszony menjen vele,de néma, eltorzított lányát hagyja el - a kocsma jövedelme csak két személynek elég; azonfelül a vendégek sem akarnák örökké a nyomorék teremtést maguk előtt látni. Kurázsi nem akar elszakadni a lányától. Amig a papiak előtt énekelnek és koldulnak, az anya elhatározza, hogy visszautasítja az ajánlatot. Kattrinnal marad és kiadja a szakácsnak az útját. Ez a kép drámai történése. Ennek közepébe került bele a Dal a nagy szellemek megkisértéséről. A szakács énekli, hogy a papiak figyelmét önmagára és koldus-társnőjére irányítsa. Kívülről nézve a drámai funkció látszólag arra korlátozódik, hogy a dal részvétet keltsen a háziakban. Az utolsó versszak feladata, hogy a papi család előtt, amelynek még van ennivalója, világossá tegye: itt istenfélő emberek állnak koldusokként, akiknek semmi esetre sem jutna eszükbe, hogy a kinyitott ajtón át berontsanak és fosztogassanak. így hát a cselekmény és a song között megvan a szűkös kapcsolat, de ez nyilvánvalóan gyatra lenne: látszólag minden más koldusének is megfelelt volna ugyanennek a drámairól szándéknak, ezért nem kellett volna öt gondosan megírt versszakot- 88 -