Adamov, Arthur: Túl az abszurd színházon - Korszerű színház 84. (Budapest, 1966)

1. Bevezetés az író drámáinak második kötetéhez

1. BEVEZETÉS AZ ÍRÓ DRÁMÁINAK MÁSODIK KÖTETÉHEZ

Nem minden habozás nélkül döntöttem agy,hogy e maso-1 2

dik kötetbe éppen Menetirány, * Viszontlátás ’ és Pingpongé* cimü darabjaimat gyűjtöm össze, és most, hogy az elhatározás véglegessé vált, most sem tudom rászánni magam, hogy ezt a három, különböző időszakból származó és értékben szerintem igen egyenlőtlen darabot minden kommentár nélkül jelentessem meg egymás mellett. A Menetiránynak, amelyet közvetlenül a Nagy és a kis hadgyakorlat^ után Írtam, igazság szerint az első köretben kellene megjelennie; a Viszontlátás pedig, noha közvetlenül megelőzte a Pingpongot, azzal szinte semmiféle kapcsolatban nem áll. Pontosabban szólva: a Viszontlátás és a Menetirány nemcsak hogy egy olyan színházi koncepció termékei, amelytől hitem szerint végérvényesen elfordultam,hanem e koncepción belül is - amennyiben az elfogadható - számomra ma önismétléseknek tetszenek.

Semmi kedvem áldozni annak a jól ismert Írói műveletnek, hogy, a mai Írások nagyobb dicsőségére, lepocskondiázzam korábbi müveimet. A Pingpongot nem azért állitom külön - és első helyre -, mert, egy ellenszenves kifejezéssel élve, "utószülött" gyermekemről van szó, hanem azért, mert ha nem is nagy,de legalább igazi drámának tekintem, amely a legszélesebb távlatokra nyit kaput. Egyebekben a Taranne professzort^* ma végtelenül sikerültebb és gazdagabb műnek találom,mint a Menetirányt, a Viszontlátást. sőt, a Mindenki mindenki ellent ' is, holott időrendben megelőzte ezeket.- 7 -T