Adamov, Arthur: Túl az abszurd színházon - Korszerű színház 84. (Budapest, 1966)

6. Levél Otto Haashoz a 71 tavasza rendezéséről

laszországa. így hát semmi erőszakolt nyomorszagot. Viszont Henriette-ről például természetesen nagyon is elképzelhető, hogy március 18-án, tréfából, mezítláb szolgál fel a Hűséges Malacban - az az Henriette, aki március 26-án, a Kommün kikiáltásának csalóka napján, örömében a levegőbe hajítja cipőjét.

Ami a versailles-iak jelmezét illeti: itt is, mint mindenkor, gondoljunk Daumier-ra, de ne essünk itt sem a túlzott karikirozásba. Legfőképp kerülni kell azt a veszélyt,hogy a közjátékok és a képek "veisailles-i részei" között valamiféle stilusötvöződés jöjjön létre. Nemcsak a jelmezekre gondolok, hanem a játékra is. A karikirozás fokának ezerszer hangsúlyosabbnak kell lennie a közjátékokban, mint például az abbé és Anatole de Courmont beszélgetéseiben. Ne feledkezzünk meg viszont arról sem, hogy e "beszélgetéseknek" mégis sokkal karikaturaszerübben kell hatniok, mint bármely olyan párbeszédnek, amely a kommünárok között folyik. Mert hiába, nem tehetek róla: vannak igazi emberi lények /adott esetben a kommünárok/ és olyanok, akiknek egész élete a csaláson és a hamisságon alapul /adott esetben a versailles-iak/.így hát a kis belső okoskodásokat el kell hallgattatni.

Hogy az általánosságokkal végezzek! díszlet csak kevés legyen.Egyszerűen csak határozzuk-meg a helyszíneket. Természetesen szükséges, hogy a néző higyjen a Hűséges Malac teraszában és hogy a szemközti pékség látható legyen. De bőségesen elég három-négy asztal, egy "tönk" a sorkatonáknak és néhány cipó egy kirakatüveg mögött. A kellékek terén azonban ne legyünk szűkmarkúak. A 71 tavaszában a kellékek főszerepet játszanak. Szenteljünk hát alapos figyelmet ezeknek a dolgoknak - az ágyuknak, a boroskancsóknak /milyen volt formájuk ebben a korban?/, a sávoknak, amelyek a nemzeti gárdisták nadrágját díszítették stb., stb. Ne feledkezzünk el az ezred számáról sem a csákón.- 67 -