Adamov, Arthur: Túl az abszurd színházon - Korszerű színház 84. (Budapest, 1966)
6. Levél Otto Haashoz a 71 tavasza rendezéséről
6. LEVÉL OTTO HAASHOZ A 71 TAVASZA RENDEZÉSÉRŐL Kedves Haas, most értesített a bratislavai Nemzeti Színház igazgatósága, hogy november 17-én, az ön rendezésében, színre hozza a 71 tavaszát. Higyje el, hogy ez a bizonyosság nagy öröm számomra. Bízom önben. Igaz, hogy még ha nem bíznék,akkor is - hogy ismételjem, amit ön egyszer nevetve mondott nekem - "a kezében volnék”. Bizony,ez igy van, a kezében vagyok, ami azonban nem gátolja meg, hogy ne írjam meg önnek ezt a levelet és hogy, egészen egyszerű szavakkal, össze ne foglaljam a véleményem a 71 tavasza rendezéséről. Természetesen ha elvárom is, hogy nagy figyelemmel olvassa a következő sorokat,egyáltalán nem kell megfogadnia őket. Azt teszi, amit akar /hiszen "a kezében vagyok", nem igaz?/. De elolvasni azért olvassa el, rendben? A dráma legnagyobb nehézségét talán a "guignoloknak" /közjátékoknak/ a "realista" /milyen más megfelelő szót lehetne találni?/ képek közé való beillesztése jelenti. Nyilvánvaló, hogy a "guignolokat" sokkal merészebb és végletesebb stílusban kell játszani, mint a képeket. Fontos, hogy a színészek játéka megkettőzze a Daumier-tól kölcsönzött jelmezek hatását; és fontos, hogy minden mondatukat valahogy olyasformán recitálják el, mintha újságot olvasnának, néha pedig úgy,mintha verset szavalnának. Gondoljon a Vágóhidak Szent Johannájára, ahol a hazugságokat schillert strófákban zengik el. Igen fontos számomra, hogy rendezői utasításaimat tiszteletben tartsák. Ha a Francia Bank nincs bezárva- 63 -I
