Adamov, Arthur: Túl az abszurd színházon - Korszerű színház 84. (Budapest, 1966)
2. Színház, pénz és politika
kell?... Meg aztán nem minden toll származik vadászatból; sokat csak úgy gyűjtögetnek, szedegetnek össze." Végül az etnográfiai meggondolások: "Különben is,ha nem ölnők meg ezeket a szárnyasokat, a bennszülöttek öntudatlan kegyetlensége úgyis egyhamar végezne velük." Darabomban nyilvánvalóan azért tulajdonitok nagy jelentőséget a disztoll iparnak, mert a két szó - toll és ipar - puszta összekapcsolása is komikus már; de az az indok is vezet, hogy az aránytalanság a toliiparosok érdekei között - amely érdekek, hisz végtére toliakról van szó, látszólag könnyűek - és a nyelv - minden vállalkozók közös nyelve - között, amelyet a toliiparosok ezeknek az érdekeknek védelmére használnak, leleplezi a nyelv általános csalásait. A szabadkereskedelem a szabadság álarcában, a munkaadó érdekei a munkás érdekeinek álarcában, a francia toliiparos érdekei Franciaország érdekeinek álarcában, a madarak lemészárlása a madarak védelmének álarcában - jól ismerjük mindezt. Ugyanakkor mégis szükséges, hogy e csalások leleplezése ne legyen elvont, hanem hitelesen-valóságosan helyezkedjék el egy meghatározott korban: olyan korban, amelyben valóban léteztek disztoll ipari problémák. Ezek a problémák ugyanakkor nem vizsgálhatók a többiektől elszigetelve, hanem csak mint szerves részei annak a konkurrencia—szövedéknek, amelyből aztán törvényszerűen kipattant a világháború. A század első tizennégy esztendejét, amikor, a frivolnak tetsző felszin alatt, erősödött a gazdasági verseny, a harc az utolsó szabad piacokért /Marokkó, Tripolisz stb./, a fegyverkezési hajsza, különösen gazdagnak éreztem. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy más korszakok ne lennének éppily gazdagok. Egyszerűen csak azt hiszem: a kortárs drámairónak saját jól felfogott érdeke, hogy tragikomédiáinak cselekményét legalább húsz évvel korábbi időszakba helyezze s másfelől ne régebbre, mint .. - 26