Adamov, Arthur: Túl az abszurd színházon - Korszerű színház 84. (Budapest, 1966)
2. Színház, pénz és politika
zés országát, amelyet jó volna mintaképül választani - a polgárságot fenyegető veszélyek, amelyek ellen harcolni kell, nem változnak. Adott esetben ezek a veszélyek a szakszervezetek növekvő hatalmában és a jövedelmi adó kisértetében testesülnek meg. Nem tudom és nem is akarom e helyütt felsorolni azokat a fura és bámulatosan ellentmondásos érveléseket, amelyekre müvemben megklsérlek rámutatni. Mégis, hadd idézzek itt néhányat, amelyeket nem is holmi nagyszabású célok érdekében vetnek be, hanem egyszerűen a disztoll ipar védelmére /amely iparnak a drámában megvan a maga jelentősége/. A francia disztoll ipar, amelyet 1910-ben Iá és 1911-ben /Agadir évében/ * megtámadott a rivális műin virág ipar, valamint a protestáns Audubon Society - ez utÓDbi, a "szegény, lemészárolt madarak" védelmének ürügyén nagyonis tudatosan az amerikai védővám-rendszer kezére játszott -, önvédelemből arra kényszerült, hogy nemes eszmékhez és fennkölt érvelésekhez folyamodjék: "A gazdag tollazatú egzotikus madarakat csak néhány durva lelkű vadember képes szabadon látni. Ezek megsiratják a madarak múlandó esztétikai szépségét, holott ez a szépség csat akkor válik élvezhetővé, ha munkásnőink ügyes ujjainak segitségével valóban érvényre jut." A költő érvelése után következik a "szivembernek", a derék munkaadónak az érvelése: "Munkások és munkás nők százezreinek kenyérkeresete jutna veszélybe, ha a tiltó törvényeket minden országban megszavaznák." Az objektiv hang: "Az egész tollviselés-ellenes hadjárat Amerikából indult ki, mert ebben az országban a texasi és floridai kócsagokra túlságosan kíméletlenül vadásztak és ezért itt a védelmi törvények valóban nélkülözhetetlenné váltak; de következik-e ebből a tényből az,hogy az ilyen tiltó rendszabályokat más kontinensek tollaira is alkalmazni- 25 -T I
