Münz, Rudolf: A dráma lényegéről - Korszerű színház 82-83. (Budapest, 1965)
A dráma lényegéről
+ Ha a dráma és színház kapcsolatának az okát kérdezzük, a válasz - ennek a munkának az első részében kifejtett nézetekre utalva -, csak a dráma által speciálisan ábrázolt tartalmaknak a színpad nyilvános fórumán történő tárgyalást követelő, szükségszerűen nyilvános jellegében található. A dráma szükségszerű nyilvánosságának ezt a problémáját először ugyancsak Lukács György vizsgálta behatóbban.^®* Erre vonatkozó nézeteivel szemben azonban hasonló ellenvetéseket kell tennünk, mint a korábban említett élettények-elméletével, minthogy itt, éppenugy, mint ott, túl kizárólagosan irodalmi lag értékel, a nagy klasszikus drámák mértékét túlságosan általánosítja és abszolutizálja és az önálló színházművészetet túl kevéssé veszi figyelembe. Lukács úgy véli, hogy az élet drámai momentumai - elmélete szerint a dráma csak ezeket ábrázolhatja -, mint az életfolyamat önálló, kiemelkedő részei szükségszerűen nyilvánosak minden társadalomban. Nem szabad azonban ezeket az élettényeket pedánsan elválasztani egymástól és ily módon a nyilvános-drámai és nem nyilvános-epikus klasszifikálásához jutni. Az életnek csaknem minden ténye, meghatározott feltételek mellett, olyan megjelenési csúcsot érhet el, amelynek következtében nyilvános jelleget kap, van olyan oldala, amely közvetlenül lép nyilvánosságra, amely, ábrázolásához, nyilvánosságot követel. A drámai konfliktus nem társadalmi tartalma alapján különbözik az összélet többi eseményétől, hanem az ellentmondások kiélezésének módjában és fokában; ezért, a nézők számára közvetlenül átélhetőnek kell lennie, minden különleges magyarázat nélkül,egyébként hatástalan marad. A mindennapi élet normális konfliktusaival nagy, tartalmi közösséget kell alkotnia, ugyanakkor uj és sajátos minőséget képviselnie, hogy aztán, ezen a közös életalapon állva, az igazi dráma széles és mély hatását gyakorolhassa az összegyűlt tömegre.- 107 -
