Münz, Rudolf: A dráma lényegéről - Korszerű színház 82-83. (Budapest, 1965)

A dráma lényegéről

+ Ha a dráma és színház kapcsolatának az okát kérdez­zük, a válasz - ennek a munkának az első részében kifej­tett nézetekre utalva -, csak a dráma által speciálisan ábrázolt tartalmaknak a színpad nyilvános fórumán történő tárgyalást követelő, szükségszerűen nyilvános jellegében található. A dráma szükségszerű nyilvánosságá­nak ezt a problémáját először ugyancsak Lukács György vizsgálta behatóbban.^®* Erre vonatkozó nézeteivel szemben azonban hasonló ellenvetéseket kell tennünk, mint a koráb­ban említett élettények-elméletével, minthogy itt, éppen­­ugy, mint ott, túl kizárólagosan irodalmi lag értékel, a nagy klasszikus drámák mértékét túlságosan általánosítja és abszolutizálja és az önálló színházművészetet túl ke­véssé veszi figyelembe. Lukács úgy véli, hogy az élet drá­mai momentumai - elmélete szerint a dráma csak ezeket áb­rázolhatja -, mint az életfolyamat önálló, kiemelkedő ré­szei szükségszerűen nyilvánosak minden társadalomban. Nem szabad azonban ezeket az élettényeket pedánsan elválaszta­ni egymástól és ily módon a nyilvános-drámai és nem nyil­vános-epikus klasszifikálásához jutni. Az életnek csaknem minden ténye, meghatározott feltételek mellett, olyan meg­jelenési csúcsot érhet el, amelynek következtében nyilvá­nos jelleget kap, van olyan oldala, amely közvetlenül lép nyilvánosságra, amely, ábrázolásához, nyilvánosságot kö­vetel. A drámai konfliktus nem társadalmi tartalma alapján különbözik az összélet többi eseményétől, hanem az ellent­mondások kiélezésének módjában és fokában; ezért, a nézők számára közvetlenül átélhetőnek kell lennie, minden külön­leges magyarázat nélkül,egyébként hatástalan marad. A min­dennapi élet normális konfliktusaival nagy, tartalmi kö­zösséget kell alkotnia, ugyanakkor uj és sajátos minőséget képviselnie, hogy aztán, ezen a közös életalapon állva, az igazi dráma széles és mély hatását gyakorolhassa az össze­gyűlt tömegre.- 107 -

Next

/
Thumbnails
Contents