Lunacsarszkij, A. V.: Viták és kritikák - Korszerű színház 80-81. (Budapest, 1965)

A szocialista realizmus

utazunk, a sinek melletti kis kövecskék elfutnak mellet­tünk, felcsillannak és vonallá folynak össze. De az utmen­­ti töltésnek és a fáknak már a körvonalai is kirajzolód­nak. A távolban pedig ott állnak a hegyek - ezek nagyon sokáig maradnak látókörünkön belül, mert nagyok, mert el­uralkodnak a vidéken. Azoknak a problémáknak száma, ame­lyek eluralkodnak ezen az éven, ezen az évtizeden, ezen a századon, igen nagy s alkotói figyelmünket az ilyen kérdé­sekre kell fordítanunk. Meg kell tanulni azt is, hogy nagy vásznakra fes­tünk. Az az ember, akinek leggyorsabban száguldottak poli­tikai gondolatai, a forradalom szervezője, aki mindig ak­kor ragadta meg az élet egy-egy szükséges láncszemét, ami­kor az elhaladt mellette, Lenin ezt a kifejezést használ­ta: „komolyan és hosszú ideig". Azokon a dolgokon, amelye­ken komolyan és hosszasan fáradozunk - és ezeknek száma igen nagy -, a drámairónak komolyan és hosszan kell mun­kálkodnia s olyan drámákban tükröznie, amelyek komoly je­lentőségűek és sokáig fennmaradnak. Tűrhetetlen az a hely­zet, amikor a színházak azt panaszolják, hogy nincsen re­pertoárjuk, vagy ha van is egy jó darabjuk, az tavalyi. Már most is számos olyan drámai problémát oldottunk meg, amelyek nem mellékesek, és a drámaírók minden erővel rá­vethetnék magukat e kérdésekre. De meg kell érteni, hogy ez nem teheti feleslegessé azt, hogy korunk gyors vissz­hangra találjon az Íróknál. Sok időszerű, rövid idő alatt megirt mü sokáig fennmarad, mert szerzőjük jó művészi szaktudással és politikai érzékkel rendelkezvén,egy ki­sebb, de erőteljes színdarabban visszaadta harcunk vala­mely fontos mozzanatát. Azt mondják, hogy ez nehéz - úgy is van. Vannak, akik belenyugszanak, hogy korunk ábrázo­lása átkozottul nehéz és ezért inkább lemondanak erről az alapvető feladatról. Ezek az emberek nem korunk ábrázolá­sának lehetetlenségének, hanem csupán saját tehetetlensé­güknek adják tanujelét. Pedig a fő feladatról nem szabad és nem is fogunk lemondani...- 90 -

Next

/
Thumbnails
Contents