Lunacsarszkij, A. V.: Viták és kritikák - Korszerű színház 80-81. (Budapest, 1965)
A szocialista realizmus
A SZOCIALISTA REALIZMUS A művészet, mint az ideológiai társadalmi felépítmény része, mindenkor aktiv szerepet játszott az osztályharcban. Az uralkodó osztályok arra használták, hogy a társadalmat a maguk érdekei szerint épitsék fel; fegyvere volt azonban azoknak az osztályoknak is, amelyeket a társadalom fejlődése szembeállított az uralkodó osztállyal. Az úgynevezett l’art pour l’art művészet - az a művészet, amely menekül az élettől - mérhetetlenül távol áll az élet valódi problémádtól, sőt megveti e problémákat ; az a művészet, amely aktivan vagy passzivan, szándékosan vagy szándék nélkül elkülönül a társadalmi erőktől - mégis társadalmi erő, amely néha igen átlátszóan és határozottan bizonyos érdekeket szolgál. A marxista miivészettudomány és történelemtudomány elvetette azt a hamis elméletet, hogy a művészet független a társadalmi élettől. Feltártuk, hogy a társadalmi élettől való elszakadás bizonyos álláspontot jelez e társadalmi élettel szemben. Korunk az emberiség történetének legnagyobb kora, a szocializmusért vivott hősi harc korszaka. E harc az emberiség jövőjéért folyik, azért az egyetlen formáért, amely méltó az emberhez s az ellen a múlt ellen vivjuk, amely még elevenen él és nem biztosit méltó keretet az ember életének. A multat még nem zuztuk szét, még ragaszkodik az élethez s arra törekszik, hogy megfojtsa jövőnket. A halott belekapaszkodik az élőbe. Óriási, világméretű változás korát éljük. Az országnak minden erejét meg kell feszítenie, hogy teljesitsük- 61
