Lunacsarszkij, A. V.: Viták és kritikák - Korszerű színház 80-81. (Budapest, 1965)

A szovjet hatalom színházi politikájának alapjai

ton áll, tudomásul venné, bogy szembekerült a pártvonallal és a szovjet kultúrpolitikával. Soha nem mondhattam ilyen nagy meggyőződéssel, mint ma, hogy ez a politika teljesen helyes. Természetesen van még egy sor fogyatékosság, egy sor hiány, egy sor elégtelenség,és úgy vélem, hogy a színház ilyen szempontból eléggé elől jár a művészetek között, de szovjet országunk művészi viszonylatban mégis magas helyet foglal el - ehhez nem férhet kétség. Â legfontosabb, amit itt meg kell említeni az, hogy kultúrpolitikánk alapvető vonala helyes volt, bár eredményeket még nem mindenütt értünk el, vagy az eredmények csak most kezdenek mutatkozni. Helyes volt a régi művészet minden ágának megőrzése, nemes hagyományainak megóvása, amihez természetesen segítséget nyújtottak e hagyományok mai hordozói.

Ha ezek az emberek, akiket néha még a kutyák is megugatnak, akikről azt mondják, hogy maradiak, de mondanak még egyebet is -nos, ha ezek az emberek elmentek volna tőlünk, ha nem lettek volna velünk, akkor most esztétikai kultúránk és általában kulturális színvonalunk jó néhány fokkal alacsonyabban állna. Be ezek az emberek éheztek, szenvedtek és mégis 1 szolgáltak,ahogy tudtak - és tudtak -, s azt adták nekünk, ez ma már mindenki előtt világos, amire szükségünk van. Nem jellemző-e, hogy amikor a szovjet hatalom és a kommunista párt azon a nagy ünnepen, amelyet mi adtunk a világnak, ki akart rukkolni az aduval, akkor éppen az akadémiai színházak előadásaival rukkolt ki? S nem véletlenül. Ez azért történt igy, mert mindenki tudta, hogy ez a legjobb, amit bemutathatunk.

Emellett azonban figyelemmel kisértük az újat, védelmeztük a proletár kultúrát. Amikor elvtársaink közül néhányán annak a véleményüknek adtak hangot, hogy ilyen kultúra nincsen, mi ezt mondottuk: ez nem igaz, nem lehet, hogy a nagy proletár osztály, amely kezébe vette a hatalmat, amelynek politikai gazdaságtana, politikai taktikája van, fejlett állama és szakszervezetei, ne kezdett volna- 23 -