Lawson, John Howard: Drámaépítés - Korszerű színház 79. (Budapest, 1965)

III. Az előrehaladás

élt volná ebben a házban. Csak fiam, meg anyja marad itt."- és ekkor hallja, amint az ebédlőben Oswald udvarolni akar Reginának és a lány igy suttog: „Megbolondultál? Eressz el !

á. Ez arra készteti Alvingnét, hogy f elül vizsgál da véleményét és megacélozza akaratát. Az ALÁRENDELT CSÚCSPONT' PILLANATA feltárja a szükségszerűséget, amelyen ez az előkészítő eseményrendszer alapul. Regina Alving törvénytelen lánya. Alvingné szempontjából ez a szükségszerűség nem alapvető jelentőségű, hiszen régóta tudomása volt a dologról és számolt is vele; de a feltételek most megváltoztak és az elhatározás, amelyre ezek között az uj feltételek között jut, az alapja a dráma egész cselekményének.

Nyilvánvaló, hogy ez az eseményrendszer magába foglalja mindazokat a jellemvonásokat, amelyeket az előbbiek 3orán a cselekmény jellemvonásaiként mutattunk be. Az alárendelt expozició szorosan kapcsolódik az alárendelt csúcsponthoz; a szakasz valamennyi epizódja a csúcsponthoz képest egységet alkot; a bonyodalom komplexebb a többi résznél; ahogy a bonyodalom kifejlődik, növekszik a cselekmény süritettsége és kiterjedése; a fejlődés alapja olyan döntés, amely bizonyos lehetőségekkel számol; törvényszerű, hogy ezekkel a lehetőségekkel a későbbiek során szembe kell nézni, és ebből alakul ki azután a maximális feszültség pontja.

Ugyanez vonatkozik az alárendelt szakaszokra és cselekményciklusokra is: mindegyik olyan egyseget képvisel, amelyben megtalálhatjuk az expoziciót, a bonyodalmat, az

^Azatény, hogy az Oswald és Regina közötti jelenet a színfalakon kivül játszódik, abszurd esetlenség és komoly művészi hibának is számíthat. Azonban megvan az oka: Ibsen az egész drama folyamán elkerüli, hogy Regina problémáját drámai formában megjelenítse. Regina esetének elemzése olyan osztályviszonyokat érintene, amelyek kivül esnek az Ibsen által elgondolt családi szituáció körén.- 55 -