Lawson, John Howard: Drámaépítés - Korszerű színház 79. (Budapest, 1965)

II. Az expozíció

sebb ok fellépése megváltoztatná a cselekmény feltételeit és szétrombolná a dráma egységét.

A Sárga Jack szerkezeti felépitósét vizsgálva azt látjuk, hogy a végső jelenet ugyanabban a londoni laboratóriumban játszódik, ahol a cselekmény elindult. Ez a tény is példázza a közvetlen és logikus ok-okozati kapcsolatot expozíció és csúcspont között. Howardnak a társadalmi feltételezett8égről alkotott elképzelése /a tudósok cselekvésének indokai, valamint azok a társadalmi és gazdasági feltételek, amelyek munkájukat megszabják/ a három expozíciós jelenetben ölt testet. Ugyanakkor azonban a társadalmi szükségszerűségről alkotott elképzelése /a tudomány győzelmének elkerülhetetlensége/ kevésbé világos és ezért kevésbé drámai formában jelenik meg.

Ez az elv nem absztrakció; akárcsak a csúcspontra vonatkoztatott egység elve, ez is közvetlenül érvényesül a drámaíró gyakorlati munkájában. A csúcspont és az expozíció közötti közvetlen kapcsolat független az iró óhajától és terveitől; bármilyen zavaros vagy szervezetlen is s dráma, ez a kapcsolat megvan és elemezhető.

Hogy az emberi szellem valóban Így működik, azt bebizonyíthatjuk, ha elgondolunk bármilyen eseményt és megfigyeljük gondolátmenetünket. Ha agy gyilkosság problémájával van dolgunk, elképzeljük magát a bűnt; azután rögtön feltesszük a kérdést, mi volt a bűn elkövetésének oka; majd, miután ezt kiderítettük, megpróbáljuk rekonstruálni a közbeeső ok-okozati láncszemeket. Tegyük fel, hogy előre lépünk az időben és egy későbbi csúcspontot választunk: a gyilkos kivégzését. Ez esetben az ok magától értetődik; az emberi szellem a bűnhődő «uber képétől visszaugrik annak a tettnek a képéhez, amelyért az illető bűnhődik. És épp ez a két mozzanat a cselekmény két-pólusa, mig a közbeeső történések e határok között egységes folyamatot alkotnak. A gyilkosság a kivégzésnek természetes«: csak a legnyilvánvalóbb oka; számos más eseményt is kiválaszthatunk,akár- 36 -