Lawson, John Howard: Drámaépítés - Korszerű színház 79. (Budapest, 1965)

I. A folyamatosság

sen. Vakmerőségében persze nem menne el odáig, hogy azt kívánja tőlünk: higyjünk a szellem természetességében: ám egy halottat alakitó szinész reális és érthető célt is szolgálhat. Meg kell tudnunk, mit jelent a halott, nem mint szimbólum, hanem mint az eleven cselekmény egyik tényezője, és ha a cselekményre gyakorolt hatása megfelel az általunk ismert valóságnak, akkor elfogadjuk a hatást biztositó konvenció pszichológiai igazságát. /így például a Hagy Brown isten maszkjainak célja azonnal megérthető; valamennyien el szoktunk rejtőzni bizonyos alkalmakkor egy képzeletbeli maszk mögé, mig más alkalmakkor nyíltan szólunk és levesszük az álarcot. A maszkokat azonnal elfogadjuk, mihelyt megpillantjuk azokat; a ffagy Broma isten esetében ott a nehézség,hogy 0’Neill maga sem tudja pontosan, milyen végső célt szolgál a maszkok alkalmazása, mi pedig fokozatosan egyre jobban megzavarodunk, mert az iró több jelentést próbál rájuk ruházni, mint amennyit valójában hordoznak./

Âz a drámairó, aki a hihetőség kérdését félreérti, általában túlegyszerűsít és túlhangsúlyozza az események közötti közvetlen ok-okozati összefüggést. Olyan aggodalmasan igyekszik valószínű okokat kitalálni, hogy elhanyagolja a cselekmény szélesebb dimenzióit. Ha megvizsgáljuk a Sárga Jack koincidenciáit, azt tapasztaljuk, hogy a dráma lendületének nagy része a cselekmény közvetlenségéből és a magyarázó részletek mellőzéséből fakad. Reed őrnagy Washingtonba való visszatérése a dráma első szakaszának egyik igen fontos eseménye; az ügyetlenebb drámairó bizonyára törné a fejét az őrnagy elutazásának okain és félbeszakítaná a cselekményt, hogy magyarázatokkal szolgáljon. Továbbá bizonyára egy teljes jelenetet iktatna be, hogy megmagyarázza Dean közlegény jellemét és igy növelje annak a jelenetnek a hihetőségét,amelyben Deant kísérleti alanynak használják. Ez szükségtelen volna, mert a döntő okokozati kapcsolat mindig az eseménynek a dráma alapcselek- 28 -