Karvas, Peter: Drámaírás ma és holnap - Korszerű színház 76. (Budapest, 1964)

A hős rehabilitálása

között, áldozza-e fel az utóbbit, állitsa-e teljesen a közügy szolgálatába, vagy pedig éppen az támasztja alá hi­telességét, ha mindkettő elmélyülten és teljességében je­lenik meg a szemünk előtt? lehetséges az, hogy a pozitiv hőst csak rokonszenves vonásokkal és kivételes képességek­kel ruházzuk fel, vagy művészi igazsága attól is függ, mi­lyen mértékben rendelkezik bizonyos negativ tulajdonságok­kal? - lehet, hogy ezek a kérdések ma már valószínűtlenül hangzanak, de annak idején életbevágóak voltak), egy biz­tos: a pozitiv hős kérdése alapvető probléma volt, ő volt a dráma művészi kvalitásainak egyik legfőbb hordozója. Honnan tehát a ma iránta viseltetett hihetetlen averzió? Csak a sematizmustól való félelem idézte elő? (Ez a féle­lem egyébként lassan, de biztosan nagyobb veszélyt kezd jelenteid a művészetben, mint maga a tökéletesen diszkva­lifikált sematizmus!) De ami még komolyabb kérdés: hogy lehet, hogy az a több éves fokozódó erőfeszítés, amit a pozitiv hősért, annak emberi terebélyesedéséért és drámai sokoldalúságáért, gazdagodásáért kifejtettünk, nem veze­tett az uj tipusu konfliktus megoldásához, ellenkezőleg, nem tudta elkerülni a konfliktusnélküliséget, hanem egye­nesen beletorkollott. Hogy lehet, hogy nem fordult uj drá­mai formák felé, mint a szovjet klasszikusok, ahol a ro­busztus és magával ragadó forradalmi hős ezt keletkezése pillanatában megkövetelte, és hogy lehet, hogy számos mű, melyet a maga idejében jelentős győzelemként könyveltünk el, mint az élő és nagy hatóerejü pozitiv hős megteremtő­jét, tehát, mint a szocialista drámáért folytatott egy­­egy nagy eredményét értékeltünk - egyszerre visszahozha­­tatlanul eltűnt színpadjainkról...? Úgy érzem, ennek két fő oka van: a pozitiv hős szintetikus és algebrai karaktere, ahogy többnyire megjelenitettük, valamint a "tipikus1* kritériumának tultengése. ami mind­jobban elnyomta az "egyéni" vonásokat, ami kor vizsgáltuk, értékeltük és természetesen amikor megteremtettük a po-60

Next

/
Thumbnails
Contents