Karvas, Peter: Drámaírás ma és holnap - Korszerű színház 76. (Budapest, 1964)

A dráma integrálása

alkotóknak, hogy torzítva ábrázolják a mai fiatalokat, mert csak a negativ vonásaikat hangsúlyozzák és igy olyan képet kapunk róluk, amely nem felel meg a történelmi igazságnak és nem ragadja meg életükben a szembetűnő pozitiv momentumokat. Ez a birálat aztán egyes alkotókra úgy hatott, hogy elkezdtek mosakodni, igen, ezentúl majd a fiatalság erényes tulajdonságainak fogják szentelni a figyelmüket és müveikben azokat fogják érvényre juttatni.Azt hiszem, mindez a művészet egész, jellegének, feladatának teljes félremagyarázása.

Nem lehet kétség afelől, hogy a művészetek között van bizonyos téma- és anyagmegoszlás. Vannak dolgok, amelyeket csak lirai versben, másokat csak szimfóniában, regényben, szoborban stb.lehet kifejezni és semmi másban. De az egyes műfajokon belül is van tárgyi differenciálódás: egyik téma a regény, másik a novella, az elbeszélő költemény vagy a kabarétréfa megjelenítési és hangszerelési lehetőségeit rejti magában. A téma alkalmassága rendszerint eldönti a megjelenitési formát, de mindenesetre rangsort alkot: Borisz Godunov elsősorban drámai költemény, Miskin herceg regény, Vaszilij Tyorkin elbeszélő költemény, Diadalszkij^* pedig szatíra számára alkalmas alkat. Ábrázolhatók másként is, de ez a legalkalmasabb műfaj számukra.

így lehetséges az is, hogy az életnek egy-egy területét különböző műfajok, különböző művészi koncepciók és gyakran ellentétes alkotói módszer szerint dolgozzuk fel. Pl. a szocializmus épitésében elért eredményeinkről Írhatunk verset vagy tudósítást, a hibákat megbírálhatjuk szatírában vagy újságcikkben, de írhatunk róla novellát, elbeszélést is. Semmiképpen nem Írhatunk azonban ódát a hibákról vagy szatírát az elért eredményekről.

Az ifjúság életével foglalkozó filmeket két okból említettem: egyrészt azért, mert egyesek nem vesznek tudomást a műfajok témakör szerinti természetes elkülönüléséről, s- 20 -