Gorcsakov, Nyikoláj: Vahtangov rendez. II. - Korszerű színház 75. (Budapest, 1964)

A Turandot herecegnő próbái

fel lehet dobni, azt dobjátok fel, amit lengetni lehet, azt lengessétek meg. Tűzijátékot kérek! A színes foltok ■viharát! Mintha a ritmus, a testjáték és a mozgás zsonglőréi lennétek!

Valamennyiünket - Vahtangovot is beleértve - megleptek Rüben rendelkezései. "Ez már valami, amit rendezésnek lehet nevezni" - gondoltuk mi, kezdő rendezők.

Még jobban meglepődtünk, amikor megláttuk,hogy a színészek most már nem csupán tetszetősen magukra öltik színpadi jelmezük egyes darabjait, de előzőleg könnyedén eljátszadoznak velük,hol a levegőbe röpítik, hol lágyan lengetik őket (még a törülköző-szakállakat is). A levegőben színes kelmék, a zene ütemére felrepülő fejékek igen vonzó és hihetetlenül eredeti látványt nyújtottak.!!!, akik a teremben ültünk,.most először éreztük azt, hogy a színészek ezúttal már minden fáradság nélkül öltik magukra jelmezük kínai tartozékait.

Nyilvánvalóan a színészek is igy érezték. Lelkesen, vidáman szaladtak ki a rivaldához.- Stop! Bögzitsétek ezt a módszert! Kitűnő, Rüben! Tapsoljuk meg Szimonovot!

És Vahtangov elsőnek ütötte össze a kezét. Mi lelkesen csatlakoztunk hozzá. A színészek is. Szimonov, kissé zavartan a váratlan sikertől, Truffaldino szerepének "magvából" kiindulva minden oldalra meghajolt!- És képzeljék el — kiáltotta Vahtangov -, ez nemhogy meghosszabbította az epizódot,hanem megrövidítette idejét! Ennyit jelenthet a ritmus és a jó módszer. Pontos cselekvésre serkentik a színészt.- Elkészült a dalocska! - hallottuk meg Antokolszkij hangját. - És elkészült a dallama is. Előadhatjuk?- De még mennyire! kérjük! - felelte azonnal Vahtangov. - Igyekezzenek megjegyezni. Biztos vagyok benne, hogy ez lesz a mi dalunk!- 92 -