Gorcsakov, Nyikoláj: Vahtangov rendez. II. - Korszerű színház 75. (Budapest, 1964)

A Turandot herecegnő próbái

az Is, hogy mindazt könnyedén, vidáman, alkotói lelkesültséggel hajtsa végre.

így volt ez most is az "éjszakai Jelenet" különböző változataival, amelyekből kevés maradt meg a végleges előadásban. A variánsok végeláthatatlanul ismétlődtek késő éjszakáig.

Orocskót Vahtangov hatalmas temperamentumának kirobbanása érzelmi fellobbanásra késztette, s ez az érzelmi töltés a próbák során végül is könnyed és nagy színpadi kifejezőerejü formába öltözött.

Vahtangov gyakran volt éles és könyörtelen a színészekkel a próbákon, de mi tadtuk, hogy ez a művészet iránti igényességéből,megalkuvást nem ismerő természetéből fakadt. S emellett nem is ezek a kirobbanások határozták meg JevgenyiJ Bogratyionovics emberi kapcsolatát a fiatal színészekkel.

JevgenyiJ Bogratyionovics szerette a költészetet az életben és a színházban egyaránt. Sokat és hosszan próbálta az "éjszakai jelenet"-et, megtisztította a képet a fent leirt, rögtönzött pantomimok primitiv elemeitől, költői szellemmel itatta át.

Többször is visszatért e képhez, zenei mozzanatokkal hevitette át; a Jelenet kezdetén toronyóra ütött, keringőtöredékeket, zenei szüneteket alkalmazott.- Egyébként - kérdezte egyszer -, mi az a keringő, ami ebben a képben szól? El irta?- Mi szereztük - felelte KozlovszkiJ.18,- És min Játsszák? Mi adja ezt a különös, de a síi "nem kínai" előadásunkhoz nagyon illő hangot?- Fésűk, amelyeket cigarettapapírral vontunk be - felelte Kozlovszkij.-----13------•Kozlovszki.1 és Szizov - a Turandot hercegnő zene-szerzői.- 79 -