Gorcsakov, Nyikoláj: Vahtangov rendez. II. - Korszerű színház 75. (Budapest, 1964)

A Turandot herecegnő próbái

Vahtangov meg volt elégedve Zavadszkijnak a figurákkal végzett munkájával és azt mondotta, hogy abból, amit az imént látott, valószínűleg sok minden bekerül az előadásba, de nem látja még a figuráknak mint az olasz komédiák szereplőinek "magvát".- Ki is ez a Tartaglia? - tette fel a kérdést, mint rendesen önmagának és a körülötte állóknak.- Iliben különbözik Tartaglia figurája Fantalonétól? Jellemében? A figurát alakitó színésznek egyéniségében? Vagy abban, hogy az egyiket nagy kancellárrá, a másikat az őrség kapitányává, a harmadikat a császár titkárjává, a negyediket a heréitek felügyelőjévé nevezték ki? Nem tudom - felelte önmagának Vahtangov -, véleményem szerint azonban e rangok csak jelenlétüket Indokolják egy sor jelenetben, de aligha vonható le belőlük jellemük lényege. Jól van, legyen Frigella, mint minden hatalmaskodó katona, ostoba ember: a lélektelen fegyelmezés szűkíti a látókört! Hadd legyen Pantalons fontoskodóbb a többieknél, Truffaldino pedig komolytalanabb,ha már ő a hárem felügyelője. De hogy milyen vonást keressek Tartaglia kancellárban - azt már nem tudom.Soha nem volt dolgom kancellárokkal, és sejtelmem sincs, hogy miben különböznek a többi embertől.

Ezen kívül azt hiszem, mind a négyükben fellelhető valamilyen közös, emberi vonás.

Milyen képességű embereket vesznek fel a színtársulatokban a figurák szerepkörére? Könnyed, közlékeny termé— szetüeket. Első feladatuk az, hogy kapcsolatot tartsanak a nézővel, ők alkotják a hidat a "komoly" szerepeket alakitó színészek és a nézők között.

Szívből jövő, természetes humoruk van. De ez a humor sokrétű; skálája az akasztófahumortól, a bölcs humoron át az eleven, sziporkázó és jólelküen nyugodt humorig terjed. Megtalálhatjuk itt minden árnyalatát annak a viselkedésnek, amit az életben komikusnak nevezünk. Hiszen a figurák komédiás, kis figurák.

— 4A —