Gorcsakov, Nyikoláj: Vahtangov rendez. I. - Korszerű színház 74. (Budapest, 1964)

Áttérünk a rendezésre

zzei Vahtangov befejezne előzetes tájékoztatását renuezői óráink tárgyára vonatkozóan.

‘miikor egyedül maradtunk, hogy bizalmit válasszunk, némi csalódást láttam társaim arcán. Valószínűleg ilyesmi tükröződött az én arcomon is.

üást vártunk ettől a találkozástól. Például agy ilyen kérdést: „Milyen darabot szeretne leginkább rendezni''?

vagy: „iii a véleménye a Kamara Színház legutóbbi előadásáról? Elemezze rendezői szempontból."

Be kell vallani, hogy ket-három rendezői tervünk is volt tartalékban és kész elemzéseket is hordtunk taxso— lyunkban a legutóbbi moszkvai bemutatókról. Itt meg semmi efféle nem volt: „Nézzék meg a házat... ügyeljenek a fegyelemre /anélkül, hogy megjegyzést tehetnénk!/... Vezessenek naplót... Olvassanak sokat...

Valahogy nagyon mindennapi volt mindez. Vahtangov nem beszélt nekünk /rendezőknek!/ ragyogó elképzeléseiről, nem közölt velünk hatásos rendezési módszereket. Pedig hogy tudott ilyeneket, azt biztosra vettük, miután magánbeszélgetéseink során elmondta, hogyan rendezné Goethe Faustját, Hugo Nyomorultak:!át. Byron Föld és ég.Kamenszki.j Sztyepan Razln és Shakespeare Hamlet cimü darabját és még sok mást.

Talán egyszerűen fáradt volt?

Miután kicseréltük véleményünket mindarról, amit Vahtangovtól az imént hallottunk, ez utóbbi következtetést fogadtuk el: természetesen fárasztó próbája volt a Művész

Színházban, az Első Stúdióban, s az érdekes dolgokat majd később halljuk meg tőle!

De tudtuk, milyen szigorú és igényes Vahtangov és lelkiismeretesen i-e'; jesitettük utasításait.

Bizalmit választottunk. Füzeteket szereztünk a napló Íráshoz. Valamennyien alaposan végignéztük a stúdió helyiségeit. Figyeltük a próbákat is. Feljegyzéseinket azonban egyelőre titokban tartottuk s ezzel természetesen meg- 83 -