Barba, Eugenio: Kísérletek színháza - Korszerű színház 73. (Budapest, 1965)

A beszélt nyelv technikája

terpretálás finomságainak és árnyaltságának elféledésében, kifejező eszközeinek hozzávetőlegességében és "elfásulásá­­ban" /hang és test elvesziti a forrnális-vokális hatások erejét és újdonságát, vagy egyszerűen elfelejtik azokat megvalósítani/, mozdulata és mozgása ellágyul /az izmok elernyedése/ vagy merev lesz /az izmok megkeményedése/. A pszichikai okok, a rekedtségen kivül, még az aláb­bi tüneteket idézhetik elős a/ A torok konkrét érzete. b/ Gégefőgyulladás, sőt, fulladás érzete, fizioló­giai elváltozások nélkül. A hang helye A hangnak két különböző helye van: az egyik az ének­lés, a másik a beszéd helye. Számtalan operaénekes, még a kiválóak is, képtelenek elfáradás, sőt, berekedés nélkül, hosszú beszédet tartani, pontosan azért, mert hangjuk éneklésre és nem beszédre van beállitva. A sziniiskolákban gyakran elkövetik a következő hibát: a jövő szinészeit ar­ra tanítják, hogy hangjukat éneklésre állitsák be. Ennek oka, hogy a tanárok sokszor volt operaénekesek, vagy hogy egyetlen hangszerrel élnek /zongora/. Beszéd Helytelenül járunk el, ha szabatosan ejtjük ki a be­tűket. A szinész sokszor nem egységként ejti ki a szót, hanem az alkotó betűk szerint széttördeli. Ezzel megfoszt­ja a szót az élő nyelv értékétől és beszédje olyan lesz, mint a külföldié, aki könyvből tanulta a nyelvet. A leirt és a kimondott betűk között alapvető különbség van, a be­tű, amikor kiejtik, mindig változáson megy keresztül. Helytelenül járunk elf ha a színpadon egyetlen be­szédforma uralkodik. A beszéd kifejezési eszköz. Tárja fel a szinpad az élet sokféle beszédformáját. Ha a szinpadon mindenki egyfajta beszédformát használ és a szinészek nem aknázzák ki saját meglévő eszközeiket, ez a hangi hatások elszegényedését jelenti. Olyan ez, mintha minden szinészt azonos jelmezbe bujtatnánk. A szép beszéd alaptörvénye: kilélegezni a magánhang­zóknál, "megrágni" a mássalhangzókat. A szinész legyen képes arra, hogy az artikulálás megváltoztatásával, uj és uj beszedformákkal, leirja és jellemezze a szinpadi alakot, parodizálja azt, megmutassa belső változásait és azokat a pszichikai fázisokat, ame­lyeken átmegy /depresszió vége, idegesség kezdete stb./.- 104

Next

/
Thumbnails
Contents