Barba, Eugenio: Kísérletek színháza - Korszerű színház 73. (Budapest, 1965)
A beszélt nyelv technikája
tereken beszélünk, a levegőáramot a nyakszirtbe juttatva. Ezt a rezonátort általában a klasszikus kinai színházban használják. A rezonátorok használatának három elmélete: a/ Egyetlen alaprezonátort választunk a beszédhez. A sziniiskolákban a felső /koponya/ rezonátor használatát tanulják. A konkrét eredmény, hogy a szinész hangja - még ha az átlagnál jobb erővel is rendelkezik - eltér a magánéletben használt, megszokott hangtól, monotonná és affektálttá válik. b/ A szereptől vagy a szerep speciális részétől függően, kiválasztunk egy rezonátort /koponya, mellkasig orr-, nyakszirti, gégefői/. Például egy harcos, aki egész idő alatt - mint egy vadállat - gégefói rezonátorral beszél, vagy a szerelmes, aki hirtelen használja a gégefői rezonátort, abban a pillanatban, amikor birtokába veszi a szerelmesét. Ezt az alapelemet gyakran alkalmazzák a keleti színházban,elsősorban számtalan kinai sziniiskolában. Természetesen felhasználható ez az alapelem egy teljes szerep vagy a szerep egy részének a felépítéséhez. De ha hosszasan használjuk ezt az alapelemet /egy egész szerephez vagy egy hosszú monológhoz/, hamarosan monotónia hatását kelti. A feladat tehát a rezonátorok megfelelő változtatása. c/ A harmadik lehetőség: az egész szervezet rezonátorként történő felhasználása, a hegedütesttel azonos módon. Ez úgy érhető el, hogy szimultán működésbe helyezünk két rezonátort /koponya és mellkasi/. Technikailag úgy valósítjuk meg, hogy a figyelmet arra a rezonátorra összpontosítjuk, amely a beszéd pillanatában nincs automatikusan működésben. Például, ha a felső regisztereken beszélünk, rendszerint a felső /koponya/ rezonátor működik. Arra koncentrálunk tehát, hogy a mellkasi rezonátort használjuk. A koncentrálás ebben az esetben azt jelenti, hogy a levegőoszlopot a használaton kívüli rezonátorba nyomjuk. És megfordítva, amikor az alsó regisztereken beszélünk, rendszerint a mellkasi rezonátor jön működésbe. Ilyenkor a koponya rezonátorra koncentrálunk. Ezt nevezhetnők fő rezonátornak. A fő rezonátorra támaszkodva, egy jó szinész, a szerep követelményeitől függően használja a többi rezonátort /gégefői, orr-, nyakszirti/. Ebben az esetben kizárjuk a fő rezonátort. Hangsúly Bármelyik rezonátor működésbe helyezése megköveteli levegőoszlop kialakítását. Hogy ez a levegőoszlop összenyomódjék, bázisra van szüksége. A színésznek meg kell tanulnia, hogy tudatosan találjon önmagában ilyen bázisokat.- 99 -