Redgrave, Michael: Mesterség és művészet - Korszerű színház 72. (Budapest, 1964)

VI. Gondolatok Konsztantyin körül

- 119 -álláspontra; közöttük például Talma, * aki többször kijelentette, hogy a színjátszáshoz két képesség nélkülözhetetlen: "az érzékenység és az intelligencia"; az érzékenység, vagyis az a képesség, hogy érzelmileg tudjuk megragadni a jellem és a cselekvés teljes tartalmát, és az intelligencia, vagyis az a képesség, hogy ezt az érzelmi élményt olyan technikai formulába tudjuk sűríteni, amely aztán kívánság szerint megismételhető. Az érzékenységet tudatosan megszerezni nem lehet; ezért nem lehet a színjátszást megtanulni. Az intelligencia, mondjuk Így, az a képesség, hogy meglássuk a dolgok egymás közötti kapcsolatát és e kapcsolatok perspektíváját soha ne veszítsük el. Sztanyiszlavszkij könyve nagy tükörhöz hasonlít, amelyhez ha az ember közel áll, megláthatja lelkének és szemének tükörképét és ebben a képben a környező táj parányi képmását; ha valamivel hátrébb lép, azt látja, hogy környezete keretté változott, és valahol ebben a keretben megpillantja önmaga furcsán mulandónak, változékonynak tetsző alakját. Be persze a tükör csak azt adhatja vissza, amit az ember maga képes meglátni. Nem adhat mást, mint a közelségnek és a távolságnak az érzetét, valamiféle kapcsolatot, bizonyos arányokat. Mert az Egy színész felkészült elolvasni olyan, mintha külföldi útra indulnánk: mindkettő csak olyan arányban adhat az embernek élményt, amilyen kvalitásokat az illető magával visz. Be már maga az a tény is, hogy valaki egyáltalán elolvassa, azt jelenti, hogy bizonyos komoly tisztel#? él benne saját szakmája iránt, és függetlenül attól, hogy mi egyebet talál a műben, egy bizonyos: a szinészolvaső minden eddig lerögzített közül a leglelkeaitőbb bizonyságot kapja arra, hogy munkája a legjobb esetben alkotó lehet és nemcsak hírnevet szerezhet számára, de méltóságot is. Továbbá valószínű, hogy a könyv nyomán mélységes elégedetlenség ébred benne az országunkban uralkodó munkafeltételek iránt. Nos, annál jobb.

2. Talma, Francois Joseph /1763-1826/ nagy francia tragikus színész, a Comédie-Française büszkesége, Napoleon kedvenc színésze; a francia klasszikus repertoár hősszerepei mellett Shakespeare drámáiban is nagy sikerrel játszott.

2