Redgrave, Michael: Mesterség és művészet - Korszerű színház 72. (Budapest, 1964)

IV. Színészek és nézők

- 104 -’Hálátlan földszint! én neveltelek!’ Hát ez volt Baron búcsaja a színpadtól; és ugyanilyen kegyetlenül kergették le a színpadról Clairont^* is, mihelyt elhomályosodó szeme már nem tudta többé eltölteni a nézőket a régi, különös és gyönyörteli borzongással. Bezzeg másképpen vált meg az angol közönség a maga régi barátjától és szolgálójától, a nemes színésztől, akit joggal aposztrofál a Vilmos király által neki adományozott oklevél mint ’Thomas Betterton, Gentleman’ -t."

Isaac Bickerstaff^ rögzítette szabályként, hogy a színházi közönség minden tagjának kötelessége tanúságot tenni "figyelméről, megértéséről és erényéről". Ugyanilyen joggal javasolhatta volna a színészeknek is e három jótulajdonság elsajátítását.

Hamlet tanácsolta a színészeknek: véssék emlékükbe, hogy minden nézőtéren van legalább egyetlen bölcs és hozzáértő ember, akinek Ítélete "többet nyom egy egész színház másokénál”. Ami a színészeknek adható tanácsokat illeti, véleményem szerint ez Hamlet tanácsai közül a legfontosabb. Ugyanakkor mesteri színpadi fogás le, hiszen ezt hallva minden néző úgy gondolja, hogy őróla van szó. üt gy veszély fenyegeti azt a színészt, aki csak akkor tudja adni képességei legjavát, ha úgy érzi, hogy valamilyen, teljesítményét méltányolni tudó bíró ül vele szemben. Nem volna szabad elfelednie, hogy a közönség sokféle emberből állhat csak össze és hogy még a legélesebb intellektus, a befogadásra leginkább alkalmas szellem sem fogadhat be mindent,viszont ugyanakkor szövegének minden egyes mondata élénk visszhangot éb-33. Clairon kisasszony /eredeti nevén Claire Josephe Leris, 1723-1803/ hires francia tragika volt, főleg Voltaire müveiben aratott sikereket.

23. Áz "Isaac Bickerataff" a maga korában közhasznú irodalmi álnév volt, amelyet pl. Swift is használt; itt Richard Steele /1672-1729/ angol esszéistáról és drámaíróról van szó, aki I709 és 1711 között ezen a néven irta erkölcsi és illembeli kérdésekről szóló esszéit a Tatler cimü újságba.