Barrault, Jean-Louis: Egy színházi ember naplója - Korszerű színház 71. (Budapest, 1964)

III. Egy bemutató

- 92 -Mindennek holnap kell kibontakoznia, holnap, amikor a produkció felölti azt az igazi arcát, amelyet csak a közönségtől kaphat meg. Ma este még csak a házi főpróba zajlik le, az, amelyet a francia színházi nyelv "couturière"-nefc, a varrónők próbájának nevez.

"Couturiére"-nek hivják az első olyan próbát, amely már úgy folyik le, mint egy igazi előadás; a díszletek, a világítás, a jelmezek, a kellékek, a parókák, a smink, a három kopogás, a függöny, a zene hirtelen testet öltenek és a darab minden megszakítás nélkül gördül végig.

A színházi ember egész Idő alatt - kivéve amikor jelenése van a színpadon - a nézőtéren tartózkodik, néhány bizalmas barát társaságában, akiket beengedtek; itt vannak továbbá mindazok az alkalmazottak, akiknek a színjáték létrehozásában részük volt; többek között, nevezetesen, a varrónők. Az elnevezés voltaképp innen Is ered.

Ha a "couturière" simán, minden Incidens nélkül folyik le - az rossz jel. Mindenki eltelik túlzott bizalommal, és másnap, a nyilvános főpróbán, gyakran történnek váratlan balesetek.

Szerencsére legtöbbször úgy fordul, hogy a "couturi-V

ere" alatt fogja el az embert a kétségbeesés.

Mindazonáltal mégis a "couturière" az az alkalom, amikor a drámának életre kell kelnie; most van az a perc, amikor "a majonéz összeáll".

Ma este úgy történt, hogy néhány rész pompásan sikerült, másoknál viszont az embert a katasztrófa szele legyintette meg; az utóbbiak megragadtak a földön és nem tudtak, a sikerült részekhez hasonlóan, a magasba emelkedni. A dráma védekezik. Valami "nem stimmel". Az egész első rész valósággal eszményien folyt le s magával sodort mindenkit. De a második rész egy bizonyos pontján a dráma megmakacsolta magát és minden összeomlott. Kezdték elölről; a színházi ember néhány változtatással próbálkozott; az idő múlt; a társulat kimerült, elcsüggedt, idegeskedett.