Barrault, Jean-Louis: Egy színházi ember naplója - Korszerű színház 71. (Budapest, 1964)

II. Egy nap a színházban

- 61

...A színpadon a diszletmunkások takarítják a színpadot, felállítják a díszletet; a világosítók elhelyezik reflektoraikat.

A nézőtérre megérkeznek a jegyszedőnők és a kezdést várva tereferélnek.

A színház homlokzata előtt a fanatikus "hívők" állnak sort... a megmaradt olcsó helyekért; a lámpatartókon kigyulnak az égők. Az éjszakai Párizs a maga ünnepeire készül; a színészek, otthonaikban. Induláshoz készülődnek.

A színfalak mögött az öltöztetőnők az utolsó simításokat végzik a jelmezeken, a lábbeliken, a kardokon. A fodrásznő hullámossá és csillogóvá varázsolja parókáit és elrendezi a sminkhez szükséges dolgokat.

"Az Illúzió Istenei jelenérhez készülődnek."

»..A teáskannának, a kanálnak, a forrásban lévő víznek homályos zaja, egy vasdoboz halkan csapódó fedele - a dobozban néhány kétszersüit szárad - tudatja a férfival, hogy eljött az ébredés pillanata. Ilyenkor valóságos hajrát vág ki a pihenésért: három perc, két perc, egy perc. öltöztetőnőjének sziluettje kirajzolódik a dívány mellett. A férfi felkel, vadonatúj bőrben, újjászületve. Hála az álom alagutjának, a színházi ember eltűnt és helyében most már ott áll a színész, aki alig várja, hogy szolgálhassa a színházat, a Társulatot, az Írót, és, mlndenekfölött, a közönséget. Bgy kézműves áll előttünk, akire sürgős szakmai munka vár.

Igen, e húsz perces alásüllyedésnek az a rendeltetése, hogy belőle aztán a színész merüljön fel. így van ez legalábbis elméletben. Valójában a színházi ember nem tűnik el teljesen, és nagy akadályt jelent a színésznek, ha egyben színházi ember Is.

Ha egy előttünk játszó együttes tagjai között színházi ember is van, hamar fel lehet Ismerni őt. Olyan ez, mintha a lóversenyen, a zsokék alatt nyargaló lovak közepette, hirtelen felfedeznők, hogy a versenyben egy kentaur Is résztvesz.