Barrault, Jean-Louis: Egy színházi ember naplója - Korszerű színház 71. (Budapest, 1964)

II. Egy nap a színházban

- 55 -azt kívánja, hogy kérlelhetetlen legyen. Az előadás az ellenőri pultnál kezdődik. Sajnos a színházi embereknek nem mindig áll jogukban, hogy az ellenőrzéssel törődjenek; ez a színigazgató hűbérbirtoka, és kevés az olyan "színházi ember", aki egyben színigazgató Is.

Végül itt van a tulajdonképpeni ügyintézés, ahol, titkárnők, telefonkezelők és könyvelők fölött, kotlósként őrködik az üzemlgazgató. Ez a részleg foglalkozik a számlák kifizetésével, a művészek, valamint a nézőtéri és a színpadi személyzet fizetésével, a társadalmi adókkal, a fizetett szabadságokkal; a tulajdonképpeni könyvvitellel, hogy az ellenőrök és egyéb mumusok látogatásától ne kelljen tartani; a vállalati mérleggel; továbbá az üzleti és egyéb levelezéssel. Végül: az üzemlgazgató készíti el a költségvetéseket Is - mint azt mindenki tudja, hozzávetőlegesen.

A színházi ember nem kímélheti meg magát az adminisztrációtól. Igazi színházi ember akkor válik belőle, ha ő Írja alá a számláknak megfelelő csekkeket; Ily módon megtudja, mibe kerülhet a művészet. Kéthetenként ő Írja alá a fizetési jegyzéket; ily módon jobban el tudja képzelni, hogyan élhetnek az alatta dolgozók.

Tanulmányozza az egyes évadok mérlegét; és Így még inkább felismeri, milyen nehéz dolog fennmaradni, anélkül,hogy az ember művészi engedményeket tenne vagy eladná magát.

Végül, résztvesz a költségvetés elkészítésében, úgy, ahogy ezt a művészek valamennyi nagy korszakban tették. Ilyenkor meglátja, milyen nehéz dolog megvalósítani álmainkat anélkül, hogy bárkinek is elkötelezzük magunkat, és megállapítja - ez lesz talán a legnagyobb öröme -, hogy ez, mindazonáltal, lehetséges. És erejét részben ebből a megállapításból meríti majd.