Barrault, Jean-Louis: Egy színházi ember naplója - Korszerű színház 71. (Budapest, 1964)
II. Egy nap a színházban
- 31 -Ismét a színpad és a nézőtér közötti hídon halad át. Az idő tizennégy óra két perc. "Itt van mindenki?" "Izé... Majdnem." "Igaz, most jut eszembe: kaptak ér tealtést,hogy X.-nek iumbágója van? Hét órakor tehát beugró próbát tartunk, hogy szükség esetén legyen helyettese. Vajon a ruhája jó lesz majd az illetőnek?... Node térjünk a tárgyra: X. és Y. megérkeztek már?" "Még nem." "Hát akkor nem várjuk őket." "De hisz mindjárt a felvonás elején színpadon vannak." A férfi érzi, hogy borltja el mind jobban a düh, pedig nem volna semmi értelme, ha Idegei felmondanák a szolgálatot: tudja, hogy néhány színész esetében tehetetlen a késés terén. Tudja, hogy minden színésznél más és más pszichológiát kell alkalmaznia. Természetesen igaz, hogy ha egyesek fegyelmezetlenségét elnézi, ezzel Igazságtalanságot követ el a többiek iránt, mégis, az emberi természet különbözőségeivel szémot kell vetnie. A színészek nem egyazon szabványra készültek, hiszen a definíció is úgy tartja, hogy mindegyiknek más és más emberi típust kell megelevenítenie. Vagyis: az ember nem viselkedhetIk a fiatal hőssel szemben ugyanúgy, mint a duennával... Neki, a színházi embernek olyan rugalmassággal kell rendelkeznie, hogy e látszólagos zűrzavar ellenére Is dolgozni tudjon. Persze hogy gyümölcsözőbb lenne, ha a munkát tökéletes rendben kezdhetné, de a színházi élet keményen bánik a színészekkel. Napközben sokat vannak munkában, esténként a színpad feszültsége mindenkit kimerít; azt sem lehet meggátolni, hogy Időnként ne filmezzenek vagy ne tegyenek szert egy-egy "haknira" a rádiónál vagy a televíziónál. Ezzel szemben azokat, akik jelen vannak, demoralizálná, ha nem fognának azonnal munkához. A tétlen várakozás a halála mindennek. Veszélyes is volna, mert nemsokára egy lélek sem maradna Itt. A férfi tehát úgy tesz, mintha legelőször is valamelyik jelenetet “szeretné" átvenni. "Ne felejtse el, Monsieur - mondja az ügyelő -, hogy X.-nek, Y.-nak és Z.-nek öt órakor ruhapróbája van." "Jó,jó, csak kezdjük már!"
