Sztanyiszlavszkij, K.: Színészetika - Korszerű színház 70. (Budapest, 1964)

Az ál-újító szellemről

- 68 -van szüksége. Az álgroteszk számos színházat szült. E színházak kivétel nélkül túlzott fogásokkal dolgoznak s ezzel kificamítják a színészek és a nézők hitel esség iránti érzékét.

Hogy megértsék, milyen veszélyt rejt magában az álgroteszk, magyarázat helyett elmondom, milyen a valódi groteszk. Hasonlítsák össze az álgroteszkkel és rögtön megértik, milyen veszélyről van szó.

Az Igazi groteszk a szerep és a színészi munka mélyen és jól átélt belső tartalmának teljes, világos, találó, tipikus, sokoldalú és Igen

egyszerű külső kifejezése. Ebben az átélésben és megformálásban nincsen egyetlen felesleges elem sem.

A groteszk megalkotásához nem elég az emberi szenvedélyek minden összetevőjének átérzése és átélése, sűrítésre Is szükség van, s ezeket az elemeket a legszemléletesebb, merész, a túlzással, sőt néha a karikatúrával határos módon kell kifejezésre juttatni. A groteszk nem lehet kérdőjeles, nem lehet kevéssé érthető. A groteszk a durvaságig világos és körülhatárolt. Nagy baj, ha a groteszk szemlélése közben a néző ezt kérdi:

"Mondja kérem, mit jelent a négy szemöldök, meg a vörös háromszög a színészek nyakán?"

Nagy baj, ha magyarázgatnunk kellj

"Látja, a művész éles tekintetet akart ábrázolni. És miután a szimmetria megnyugtatóan hat, megkétszerezte a szemöldököket" stb.

Ez a groteszk halála. S helyén egyszerű rébusz marad, amely ugyanolyan együgyü és naiv, mint amilyennel a képeslapok szórakoztatják olvasóikat.

Mit érdekel engem, hány szemöldöke és orra van a színésznek?! Lehet akár négy szemöldöke, két orra, egy tucat