Sztanyiszlavszkij, K.: Színészetika - Korszerű színház 70. (Budapest, 1964)

A fizikai cselekvésről

- 54 -nétlemel a jelenetet, annál jobban megerősödnek ezek a vonalak, annál erősebb az élete, az igazsága és a beléje vetett hit. Jegyezze meg, hogy a fizikai cselekvéseknek ezt az öszszefüggő vonalát a mi nyelvünkön "az emberi test élete vonalárnak nevezzük.

Nem csekély jelentőségű dolog ez; fele /ha ugyan nem a legfőbb része/ az egész szerep életének.

Gondolja csak el: a szerep "emberi testének élete"! Nagyon nagy dolog!

Arkégyij Nyikolájevics meglehetősen hosszú gondolkodás után folytatta:- Ha a szerep "emberi testének életét" már megteremtettük, egy még fontosabb dologra kell figyelmünket fordítani: a szerep "emberi lelkének életére".

De úgy látszik, ez már kialakult bennem önmagától, akaratom és tudatom közreműködése nélkül. Emellett tanúskodik az, hogy fizikai cselekvéseimet, amint azt maga is megállapította, nem szárazon, formai módon, holtan, színpadiasán vittem keresztül, hanem élettel telve, belső hitelességgel.

Hogyan történt ez?

Egészen természetesen: a test és lélek közötti kapcsolat elválaszthatatlan. Az előbbinek az élete szüli az utóbbit és fordítva. Minden fizikai cselekvésben, ha azt nem mechanikus, hanem belső élet hatja át, megnyilvánul a belső

cselekvés - az átélés.

így alakul ki a szerep életének két sikja: a külső és a belső.