Sztanyiszlavszkij, K.: Színészetika - Korszerű színház 70. (Budapest, 1964)
Az alkotómunka tudatos és tudattalan elemeiről
- 55 -AZ ALKOTÓMUNKA TUDATOS ÉS TUDATTALAN ELEMEIRŐL l. Alkotómunkánk folyamata során általános irány 1 tó-ind itó serkentés formájában nyújthatunk segítséget művészi ösztöneinknek. A színészi munka sok összetevője közül nem mindegyiknek kell feltétlenül tudatossá válnia, de vannak olyan területek, ahol a tudatosság fontos és szükségszerű. így például a darab f& csomópontjainak és feladatainak tudatossá kell válniuk és egyszer s mindenkorra ki kell jegecesednlük a színész agyában. A szerep partitúráját alkotó feladatoknak tudatos keresése folyamán jelentős szerepet játszik az ösztön. A legjobb az, ha ösztönünk intuitíven rátalál ezekre a feladatokra és közvetlenül meghatározza őket. De miután tudatosultak, miután a művész összevetette őket a költő és az előadás más szerzőinek szándékaival, a feladatok egyszer s mindenkorra lerögződnek és ugyanolyan változtatlanok maradnak, mint például egy adott városhoz vezető ut állomásai - irányjelzői lesznek az alkotómunkának. De azt, hagy a feladatokat hogyan hajtja végre a színész, hogy a fő állomások között ml történik, azaz hogyan Indokolja a művész az adott körülményeket, milyen jellegűek visszaemlékezései, kívánságai és törekvései, milyen a helyzethez való alkalmazkodásának, közlésmódjának formája - mindezt az ösztönös elemek variálják... Azokban az esetekben, amikor a hogyan végleges és változatlan formát ölt, a gyakori ismétlés magával hozza a sablon, a színészi munka megmerevedésének veszélyét. Ilyenkor a színész eltér a szerep belső vonalától és gépies, motorikus játékot nyújt, azaz iparosmunkát... A rögtönzés, a tudatmélyl elemek érvényrejutása a hogyan
