Sztanyiszlavszkij, K.: Színészetika - Korszerű színház 70. (Budapest, 1964)
Színészetika
10 -A színészek, rendezők versengése az elsőségért, a pályatársak sikereinek Irigylése, az embereknek fizetésük és külsejük szerint való értékelése, kevés kivétellel, mindenütt előfordul és nagy kárt okoz ügyünknek, önzésünket, irlgységünket, cselszövéseinket szép szavakkal leplezzük, például a "nemes verseny" jelszavával, de azok mögül mindig előtör a kulissza mögötti szinészirigység és intrika mérges gőze, s ez rontja a színház légkörét. A színészek kicsinyes irigységből vagy a versenytárstól való félelmükben, mindenkit tűhegyre szúrnak,aki újonnan lép a társulatba. Ha az újonc kiállja ezt a próbát - szerencséje. De hányán vannak, akik megijednek, elvesztik önbizalmukat és tönkremennek. Ilyen esetekben a színészek olyanok, mint az iskolásgyerekek, akik ugyancsak vesszőfutásnak tesznek ki minden uj gyereket az osztályban. Bizony ez nagyon gyermekes pszichológia, sőt közel áll az állatlasSághoz. Ez ellen az állatlasság ellen, ami néhány színház kivételével, szégyenszemre, mindenütt megfigyelhető a színészek között, kell küzdenünk elsősorban. Ez nemcsak újoncok között, hanem régi, Ismert színművészek között is gyakori. Magam hallottam például, hogy két nagy színésznő nemcsak a kulisszák mögött, hanem még a színpadon is olyan ocsmány szitkokat vágott egymás fejéhez, aminőket még piaci kofák sem vesznek a szájukra. Két ismert tehetséges színész követelte, hogy a rendező őket más és más ajtón bocsássa színpadra. Azt is tudom, hogy egy nagy hirü drámai hős évekig nem beszélt a drámai hősnővel s a próbákon is csupán a rendező közvetítésével érintkeztek egymással. "Mondja meg annak a nőnek - szólt a hősszerelmes -, hogy marhaságokat beszél." "Mondja meg annak a rlpacsnak - fordult a rendezőhöz a színésznő -, hogy hülye." És vajon mi okból süllyedt ilyen mélyre két igazán tehetséges ember a művészet szolgálatában?
