Vinaver, Michel: Sztanyiszlavszkij és Brecht - Korszerű színház 68-69. (Budapest, 1964)
Käthe Rülicke: Sztanyiszlvaszkij és Brecht munkamódszere
- $ -a ionban mélységesen helytelen, ha egymástól különböző művészi nézetekből Ideológiát gyártanak, amelybe aztán a színházi embereket beskatulyázzák. Mind Sztanylszlavszkij, mind Brecht felismeréseit abból a szempontból kell megvizsgálni, hogy mennyiben szolgálhatják azok uj céljainkat és mindkettőjüktől azt kell átvenni, ami segiti a szocialista realista színház előtt álló mai feladatok megoldását. Mén a felületes áttekintésből le kitűnik, hogy Sztanyiszlavázkij és Brecht színházi nézeteinek összehasonlítása tekintélyes nehézségekbe ütközik. Brecht azt irta,hogy ha a "mindig ellentétesként értelmezett munkamódszereket" közelebbről megvizsgálják, kiderül, hogy csak "különböző szemszögekről" van ezó. "Mindkét rendszer esetében - a következőkben hadd nevezzük Így a kétfajta munkamódszert, hogy mindkettőnél az elemek belső összefüggését ragadhassuk meg - olyan rendszerről van azó, amely tulajdonképpen különböző kiindulási pontokra és különböző kérdésekre vcnatkozik. Nem helyezhetők egyszerűen egymásra, mint a sokszögei, hogy aztán megállapíthassuk, miben térnek el egymástól... Sstanylsslavezklj, amikor rendez, elsősorban színészj én, amikor rendezeïç elsősorban drámaíró vagyok." Sztanylszlavszkij, a SZÍNÉSZ se rendezé,aki a maga rendszerét szinészak éc asm rsndszők számára alkotta meg, a színészi alkotás bolső és külső technikájának törvényeit akarta megtalálni, -.itat akart mutatni a színész számára ahhoz, hogy a színpadon megtereathssse az élet Igazságát. Ez a kutatómunka vezette el a drámához, a dráma alapészmajohes és az átfogó cselekvéshez, amely a játékmódot is meghatározza. Kísérletei elsősorban a színészre vonatkoznak. Brecht, a DRÁMAÍRÓ és rendező, aki ki akarta terjeszteni e színházra a mondást: a világot nemcsak megtMgyarázní kell, hanem meg Is változtatni - azt a feladatot szabta a színháznak, hogy "szabadítsa fel az erőket az uj társadalom hatalmas iramú felépítéséhez". Ugyanakkor az ábrázolási módra várt az a feladat is, hegy láthatóvá tegye ar emberi
