Vinaver, Michel: Sztanyiszlavszkij és Brecht - Korszerű színház 68-69. (Budapest, 1964)

Käthe Rülicke: Sztanyiszlvaszkij és Brecht munkamódszere

- 36 -Sztanyiszlavszkij a lakásán rendezte Molière Képzelt betegét, egyedül abból a célból, hogy kipróbálja felismeréseinek igazságát és alkalmazhatóságát. Ezért valamennyi szerepet a Művész Szinház rendezőire osztotta, hogy ezek átvegyék és tovább adják tapasztalatait. E próbák bevezetéseképpen jelentette ki: "A Művész Szinház művészete állandó megújulást követel, állandó és kitartó munkát önmagunkon. Alapja az elevea, szerves élet visszaadása és közvetítése, és ezért nem tűr kihűlt, megmerevedett formákat és hagyományokat, bármily szépek legyenek is. Ez a művészet eleven,és mint minden, ami létezik, állandó fejlődésben és mozgásban van. Ami tegnap jó volt, ma már semmit sem ér. Egy és ugyanaz a darab holnap már nem az, ami tegnap volt... Mielőtt az életből eltávoznék, tovább akarom adni önöknek e technika alapjait... Ha jó eredményeket érünk el s önök megértik ezt a technikát, akkor tovább terjesztik és feltétlenül tovább is fejlesztik majd."

13

A próbákat, amelyeket később Kedrov * vezetett tovább, Sztanyiszlavszkij halála félbeszakította. Az utolsó felismeréseket, amelyek uj elméleti problémákat vetettek fel, Sztanyiszlavszkij már nem általánosíthatta. így hát a "rendszer" utolsó megfogalmazását is megint csak a fejlődés egyik lépcsőfokaként kell értelmezni. 18

18. Mihail Nyikolajevics Kedrov /sz. 1893/ a Szovjetunió népművésze, kiváló színész és rendező, 1924 óta a Művész Szinház tagja, 1946 óta főrendezője, Sztanyiszlavszkij egyik legjelesebb tanítványa.