Vinaver, Michel: Sztanyiszlavszkij és Brecht - Korszerű színház 68-69. (Budapest, 1964)
Käthe Rülicke: Sztanyiszlvaszkij és Brecht munkamódszere
- 21 -Az 1906-os év nyarát Sztanyiszlavszkij úgy jelöli meg, mint az ÁTMENETET A TANULÓÉVEKBŐL A MŰVÉSZI ÉRETTSÉG KORSZAKÁBA. A forradalom Leverését követő reakció időszakában az orosz művészet általános válságba süllyedt. A "művészet szabadságának" jelszava alatt dekadens-szimbolista és impreszszionista előadások születtek, sekély szórakoztató müvecskék mellett. Sztanyiszlavszkij maga is szinre vitt néhány szimbolista drámát. Demokratikus közönségét elveszítette, és mostani közönsége - karrieristák és kizsákmányolok, mint később maga irta - arra kényszeritette a szubvenció nélkül küszködő szinházat, hogy engedményeket tegyen az uralkodó Ízlésnek. Ebben az időben fogott hozzá Sztanyiszlavszkij színházi tapasztalatainak általánosításához. Elsősorban a színész belső közérzete érdekelte. Olyan állapotot követelt, amelyet "alkotó közérzetnek" nevezett el, és létrehozásához megfelelő technikai eszközöket keresett, hogy ez az állapot ne a véletlentől függjön, hanem a színész akarata bármikor előidézhesse. Legfőbb célkitűzése az lett, hogy megértse "az alkotó közérzet természetét és alapjait" és kifejlessze a felkeltésére alkalmas "belső technikát". Tankönyvet tervezett, A színész lénye elmen, különféle tanulmányokat irt - A drámai színészet kézikönyve. Kísérlet egy népszerű szinmüvészeti kézikönyvre -. továbbá egy cikksorozatot Az orosz színészről, és 1908-tól kezdve rendszeresen gyűjtött anyagot a színház különféle területeiről. Knut Hamsun Az élet játéka^-0* cimü müvének rendezése során Sztanyiszlavszkij megkísérelte e "belső technika" alkalmazását. A "belső realizmus" abszolutizálásának megfelelően "minden figyelmet a darab belső oldaléra" fordított. "És nehogy bármi is elvonja róla figyelmemet, megfosztottam 10 10. Kűut Ham8unnak /1859-1952/, a később leollaboránssá vált neves norvég próza- és drámaírónak e müve /Llveta spll. 1896/ tulajdonképpen egy drámai trilógia középső része. T I