Vinaver, Michel: Sztanyiszlavszkij és Brecht - Korszerű színház 68-69. (Budapest, 1964)

Käthe Rülicke: Sztanyiszlvaszkij és Brecht munkamódszere

18 -VONALAT /F.lodor Ivanovlcs cár. Rettegett Iván halála.Velencei kalmár. Antigoné. Henschel fuvaros/ - a FANTASZTIKUS VONALAT /Hófehérke.7 8, 9 Kék madár/ - a SZIMBOLISTA-IMPRESSZIONISTA VONALAT /Vadkacsa/ - a TÁRSADALMI VONALAT /Népgyülölő. Kispolgárok, fejjel! menedékhely/ - a NATURALISTA VONALAT /A sötétség hatalma/ - a TÖRTÉNELMI-NATURALISTA VONALAT /Julius Caesar */ - ő maga egytől egyig többé-kevésbé "kitérőknek" tartotta.

Sztanyiszlavszkij nagy társadalmi jelentőséget tulajdonított a színháznak - "amennyiben a színpad deszkáiról magasztos gondolatokat és nemes érzelmeket hirdetnek" /1905/ - és azt akarta, hogy a néző "szép és nemes érzelmekkel hagyja el a színházat" /1908/. Merőben szándéka ellenére és nagy csodálkozására Ibsen Népgyülölő és Gorkij Kispolgárok cimii müveinek előadása az akkori forradalmi helyzetben politikai jellegű hatást váltott ki. "A társadalmi vonal megteremtője Aiekszej Makszimovics Gorkij volt s ő vezette be azt színházunkba... A rendőrség és a cenzúra minden lépésünket figyelte, mivel a Művész Színház műsora révén haladónak számított, Gorkij maga pedig rendőri felügyelet alatt állt."

Noha Sztanyiszlavszkij egész sereg uj társadalmi típust - földbirtokosokat és parasztokat, orvost, tanítót, kereskedőt, szolgát, szakácsot - hódított meg a színpad számára és kitárta színházát az élet mindennapi menete előtt, akkori felfogása szerint "tendencia és művészet összeegyeztethetetlen. Az egyik kizárja a másikat."

Sztanyiszlavszkij érdeklődése elsősorban a színészi alkotás és technika körül összpontosult. Csehov lényegüknél

7. Aiekszej Nyikolajevics Tolsztoj drámáit /Car Fjodor Ivanovlcs. Szmertv Ivana Groznovo/ a Művész Színház 1898-ban, illetve 1899-ben hozta színre.

8. Alekszandr Nyikolajevics Osztrovszkij e mesejátékát /Sznyegurocska. 1873/ 1900-ban mutatta be a Művész Színház.

9. Sztanyiszlavszkij felosztása - K. Rülicke jegyzete.