Akimov, N.: Színház és varázslat - Korszerű színház 65. (Budapest, 1964)
A rendezésről
A RENDEZŐI BÁTORSÁGRÓL A szovjet drámairodalom helyzetéről rendezett vitákon rendszerint két egymásnak olyannyira ellentmondó értékelés merül fel, amely teljes mértékben biztosítja a szenvedélyes légkört. A szónokok egy része a legjobb szándéktól vezérelve, a hallgatóság és a vita szellemének emelésére törekedve azt bizonygatja, hogy minden ragyogóan megy, hogy nagy eredményeinek vannak s a szürke előadás, a gyenge látogatottság csak ideiglenes jelenségek, hogy válságról nem lehet beszélni s a színházak jövője káprázatos. Ezeket a felszólalásokat optimistáknak nevezik s igen megörvendeztetik - ha nem is a hallgatóságot, hát az értekezlet szervezőit, akik azért drukkolnak, hogy minden normális mederben menjen. Más felszólalásokból gyakran csendül ki az aggodalom - a műsortervek, a rendezői művészet, a színházi társulatok miatti nyugtalankodás s hangot kap az a vélemény is, hogy színházaink szervezési- 64 -
