Akimov, N.: Színház és varázslat - Korszerű színház 65. (Budapest, 1964)

Részletek megíratlan önéletrajzomból

Ha egy meglettkoru szinházi embernek - aminek ma számitok -, illendő lenne mindössze néhányolda­­las könyvecskét megjelentetni,feltétlenül ezt ten­ném. A következőket Írnám: 1. A művészet az emberek kölcsönös érintkezé­sének eszköze. Második nyelv, amelyen sok fontos és mély dologról jobban és teljesebben beszélhe­tünk, mint a rendes nyelven. Emellett számtalan fogalom és gondolat - tu­dományos, technikai, üzleti - egyszerűbben és pon­tosabban kifejthető a mindennap nyelvén. Az e kérdés körüli félreértések mindig feles­leges erőfeszítéshez vezetnek. A szerelem és a humor tudományos kifejtése éppoly céltalan, mint matematikai formulák vagy technikai szabadalmak versben való megszövegezése. 2. A nyelv milyenségét kifejezőereje, pontos­sága és érthetősége határozza meg. Ha a hallgatóság megértette a művész mondani­valóját, ez azt jelenti, hogy megfelelő formát talált gondolatainak és érzéseinek visszaadására. A túl bonyolult forma: tagolatlan beszéd. 3. De minden nyelv, tehát a művészet nyelve is csupán eszköz a gondolatok és érzések közlésé­re. Ostoba vagy közismert gondolatokat nem érde­mes közölni még tökéletesen csiszolt nyelven sem. 11

Next

/
Thumbnails
Contents