Akimov, N.: Színház és varázslat - Korszerű színház 65. (Budapest, 1964)

A díszlettervezés néhány kérdése

mert még mindig nem találtunk ki jó, egyszerű és kényelmes eszközt arra, hogy a színházban kertet, erdőt ábrázoljunk.

Nagyon kár, hogy gyakran közönyösen haladunk el merész szcenikai kísérletek mellett. A technikában nemigen ismerünk olyan eseteket, amikor egy nagy találmányt sutbadobnak, majd elfelejtenek. Például a villanykörte feltalálása után a villanyvilágítás rohamosan tért hóditott és senki nem hagyta volna el a villanyt a fáklya vagy a gyertya kedvéért. A szinpadi technika területén azonban nem egyszer akad egy ragyogó ujitás, ezt általános örömrivalgás fogadja, majd mindenki visszatér a faggyugyertyához.

A háború alatt Ohlopkov megrendezte a Révészlány c. darabot, amelyet eszmei hibái miatt levettek a műsorról. A darab mindössze egyszer-kétszer ment. De a színpadon a tervező olyan technikai ujitást alkalmazott, amely nagyszerű eredményeket hozott. Ezt az ujitást nem vették át és a mai napig sem terjedt el. Itt a színpadot betöltő viz ábrázolásának a legegyszerűbb módszerét alkalmazták: az egész szinpadra medencét épitettek és a díszleteket ebbe állították. És a cselekmény valódi vizen játszódott le: a hősök eveztek, átbukdácsoltak a vizen, nagy hatású volt egy vizbehulló és ott robbanó lövedék. Még a fény felhasználása

103