Schiller, Leon: A hatalmas színház - Korszerű színház 63-64. (Budapest, 1963)

VI. A hatalmas színház

hangsúlyt adva az előadás optikai, mint akusztikai elemeinek: ez volt az egész színházreform kiindulási pontja.

Mint már említettem, a Proteszilasz előadására a véletlen adott alkalmat. Amig csak könyvformában létezett, nem hirt szólni a legkonokabb szinházi fejekhez. Nem volt másként az 1900-ban kiadott Légió esetében sem. A lengyel monumentális drámának ez az alfája és ómegája, amelyet mintha Mickiewicz, a monumentális dráma elméletének első megalkotója rendelt volna meg, sokáig úgy szerepelt, mint színpadra alkalmatlan mii. Végülis a színházat elcsábította a bevétel kisértése és elhatározta, hogy hozzászabja saját kicsinységéhez és ezzel - meg is semmisiti.

Wyspianski szinházi korszaka 1901-ben kezdődik, a Lakodalommal. Alig néhány esztendeig tartott a költő uralma, amelyet inkább a nézőtér fogadott el és értett meg, mint a szinpad. Wyspianski életében a krakkói színpadokon alig néhány drámája került - és nem is ingadozás nélkül - előadásra. A többiek, midőn a jogos büszkeségében megbántott költő eltávolodott a színháztól, a könyvesboltok kirakataiban jelentek meg. Szerencsére Gebethner1^' és Tsa ünnepélyesen, szinházi módra jelentették be megjelenésüket: plakátok utján. Hisz tulajdonképp majdnem

szinházi bemutatóelőadusok voltak. Az emberek a szinházi pénztár helyett a könyvesboltokban tolongtak, azon nyomban szétkapkodták az Akhilleisz, az Akropollsz. a Novemberi éj. az Odüsszeusz hazatérése, a Sziklák és a Birák még nyomdaiestékszagu, friss példányait - tehát csupa olyan darabét, amelynek szinházi bemutatását Wyspianski már nem élte meg. A premierről szóló tudósításokat kónyvbirálatok, recenziók helyettesitették. A szinhéz elmaradt Wyspianski mögött, kinek versenykocsiját a Halál"^'Gustaw Gebethner (1Ö31-190U) az egyik legtekintélyesebb lengyel könyvkiadó megalapítója és tulajdonosa.- 89 -